A nagykövet a rendezvényen elmondta, hogy Japánban nagy hagyománya van a japánkert kialakításának, már időszámításunk előttről is van róla feljegyzés. Bár minden kert más, nélkülözhetetlen eleme a víz, a hidak, a dombok, azaz a természet megjelenése. Itt a vizet kavicsok szimbolizálják, amely így túlmutat a természet reprodukcióján.
A gyulai japánkertet a Japánkert Barátok Köre Egyesület álmodta meg, uniós pályázaton csaknem 20 millió forintot nyertek el rá. A kertet – amely Bartóki László elnök reményei szerint közösségi és rekreációs tér lesz – a gyulai könyvtár hátsó udvarában alakították ki.
A kertbe – Dani Zoltán japánkert-szakértő tervei alapján – az úgynevezett torii kapun lehet belépni, szürke kavicsos úton lehet körbejárni, amely mentén kőpadokat helyeztek el és kőlámpásokat telepítettek.
A jelenleg zárt helyen lévő kertet a könyvtár nyitvatartási idején túl is látogathatóvá teszik egy oldalsó és egy hátsó kapu megnyitásával – közölte Dézsi János intézményigazgató.
Görgényi Ernő polgármester az átadó ünnepségen emlékeztetett, Gyulán aktív civil szervezetek vannak, amelyekkel közösen sikerült felújítani az úgynevezett civil házat; a gyulai németek kulturális és közösségi épületét, a Máriás-házat; a régi kismozi helyén fogyatékkal élő személyek sportolási lehetőségét segítő bowlingpályát alakítottak ki. Ugyanott hamarosan amatőr zenekarok számára stúdiót és próbatermeket rendeznek be. Emellett a Magyar Napfizikai Alapítvány napkutató obszervatóriumot hoz létre a városban, amely a hazai csillagászati tudományos élet egyik központja, továbbá egyetemi hallgatók gyakorlati képzőhelye lesz – mondta a városvezető.
Fotó forrása: beol.hu/Imre György
