A fesztivál csütörtöki, a Néprajzi Múzeumban tartott sajtómegnyitóján Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár megemlékezett arról, hogy a héten a svéd tudományos akadémia Karikó Katalin biokémikusnak és Krausz Ferenc fizikusnak is odaítélte a Nobel-díjat, akik rendkívüli felfedezéseiket „át is forgatták alkalmazásba”. „Az innovációban, tudományban ezt tűztük ki célul, hogy hogyan tudjuk a kutatási eredményeket, a tudományos eredményeket mindinkább a társadalom és a gazdaság szolgálatába állítani” – fogalmazott. Hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy a termékfejlesztésben a design legalább olyan hangsúlyos szerepet kapjon, mint a műszaki megoldások fejlesztése.
Kiemelte: 2024. január 1-jétől a formatervezési mintaoltalmak megadási eljárását jelentősen rövidítik és egyszerűsítik. Rendelkezésre áll egy 500 millió forintos keret a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban annak érdekében, hogyha valaki formatervezési mintaoltalmat szeretne a fejlesztésére megszerezni, akkor az ehhez kapcsolódó költségeket fedezni tudja a pályázatból – tette hozzá. A rendezvénysorozatot méltatva rámutatott: azért támogatják az ilyen típusú programokat, mert ezeken a közönség testközelből ismerkedhet meg a design nemcsak művészeti, hanem pragmatikus hasznosságával is.
Koós Daniella formatervező, a Budapest Design Week kurátora a fesztivál nyitókiállítását időkapszulának nevezte, és kiemelte, hogy a tárlat az elmúlt 20 év ikonikus magyar designalkotásait mutatja be. A fesztivál húsz évének legfontosabb paramétereit egy infografika fal is felidézi, melyet Kárpáti Tibor illusztrált – tette hozzá. Elmondta: a fesztivál nyitóprogramja a Magyar Formatervezési Tanács által gondozott Magyar Formatervezési Díj és Design Management Díj elismertjeit bemutató kiállítás, amely október 15-ig látható a Néprajzi Múzeumban. A díjátadó gálát csütörtök este, a megnyitóünnepségen tartják.
Kiemelte, hogy idén három szakmai napra sűrítették a jövő felfedezését, a szakmai programokat a Start up Guide LIVE idei kiadása zárja. Emellett a fesztivál legnépszerűbb programeleme, a Nyitott Stúdiók is várja az érdeklődőket. A fesztivál partnerei több mint 120 programmal színesítik a kínálatot a fővárosban és a partnervárosokban, Pécsen, Szombathelyen, valamint Szegeden.
A Magyar Formatervezési Díjat, amelyre tervezők, gyártók, kereskedők, forgalmazók és megrendelők pályázhattak, idén 44. alkalommal adják át, termék, terv, vizuális kommunikáció és diák kategóriában. Az ünnepségen számos különdíj is gazdára talált.
A termék kategória díját a BOO Studio nyerte, alkotói Lebó Eszter és Kele Ildikó, akik merinói gyapjúból készítenek kötött ruhákat. A kategóriában díjazták a Repeta kollekciót is, Kele Sára és Cserba Anna munkáját, amely hulladéknak minősített anyagok újrafelhasználására épül. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) különdíját a RatiNook csomagtérrögzítői érdemelték ki, megálmodói Laufer Ferenc és Húnfalvi András, a Flying Objects designstúdió alapítói.
A terv kategóriát a Fogas Vision 360°, Molnár Ádám munkája nyerte, aki új fogaskerekű vasútijármű-koncepciót dolgozott ki a fővárosnak. A kategóriában különdíjat érdemelt Schultheisz Judit ötletgazda és a Co&Co Designcommunication csapatának közös munkája, a Huple – orvostechnikai mozgásterápiás eszköz és módszer. Vizuális kommunikáció kategóriában a díjat a Néprajzi Múzem új arculata kapta, amelyen Kátay Hunor, Németh Sebestyén, Kovács Szilárd, Déri Enikő és Demeczky Nóra dolgozott. A diák kategóriában Timár Blanka, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatója A\O Lámpacsalád nevű munkájával és Papp Zsófia Virágnyelven – Népművészet mint transzgenerációs örökség elnevezésű munkájával nyert díjat.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) különdíját a Komp, a 21st Laboratory experimentális tanulmánykötete kapta, amelyet Balla Dóra tervezett. „A kötet megjelenésében is nagyon különleges, az ember kreativitását, önfejlesztését járja körül különböző tanulmányokkal. Megérdemelten kapja ezt a díjat” – mondta Vincze Máté, a KIM közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek. A kísérleti kötet nyomdai kivitelezésének minden részlete átgondolt, tartalmi funkciójában a változatos tipográfiai layoutrendszer kreatívan önti formába a mondanivalót.
A KIM felsőoktatásért felelős államtitkárságának különdíjával megosztva ismerték el a NIMUE – vízminőséget monitorozó okosbóját, amely Feil Liza, a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatójának alkotása és Rovó Balázs, a Széchenyi István Egyetem hallgatójának munkáját, a PUPIL szemvizsgáló készüléket. Szilágyi Nóra, Kristóffy Róbert és Guthy Máté, a MOME hallgatói Az last – otthoni edzőpad nevű pályamunkája az Árkossy Bútor Kft. mentorációs különdíját nyerte el.
A 15. alkalommal átadott Design Management Díjjal minden évben olyan vállalkozást díjaznak, amely hatékonyan építi be működési modelljébe a designmanagementet. Az idei díjazott az orvostechnikai eszközöket fejlesztő, gyártó és forgalmazó 77 Elektronika Kft. A Design Management Díjon a SZTNH különdíját a Minusplus Generáltervező Kft. építésztervező és designeriroda, valamint a halQ akusztikai paneleket gyártó Image Service Kft. érdemelte ki. A Herendi Porcelánmanufaktúra különdíját a Vitéz Kürtős – Földijó Gasztro Kft. nyerte el, elismerő oklevélben részesült a hosszúlépés.járunk? – Városi séta Kft.
A díjátadón Bódis László hangsúlyozta: „Azért támogatjuk az ilyen típusú díjakat és rendezvényeket, mert felhívják az innovátorok, a formatervezők és a széles közönség figyelmét a dizájn szerepére. A Budapest Design Week az elmúlt években átlagosan 70 ezer érdeklődőt ért el, ami egészen elképesztő.” Kitért arra, hogy egy, a dizájnban élen járó vállalkozások ötéves időtávot tekintve 56 százalékkal nagyobb profittermelő képességet mutattak fel azokhoz képest, akik erre nem fordítottak figyelmet. „A vállalatok szintjén felismerték az előljárók, hogy a dizájnnal igenis foglalkozni kell. A magyar gazdaságban a kreatív ipar, a dizájn hozzáadott értéke 9,3 százalékos”.
Veres Gábor, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese azt emelte ki köszöntőjében, hogy a dizájn nagy hatással van az emberek életére, egymástól távol lévő szereplők is kapcsolatot találhatnak ezen keresztül. „A Néprajzi Múzeum új arculatával, kiállításain látható tárgyak újraértelmezésével nagyon sok szállal kapcsolódik a fesztiválhoz”. Mint fogalmazott, nagyon fontos, hogy az elmúlt húsz évet bemutató tárlat múltidézése mellett a fesztiválon képet formáljanak a dizájn sokszínű jövőjéről is. Örömét fejezte ki, hogy a világ legjobb középületének választott Néprajzi Múzeum idén a Velencei Biennále magyar pavilonjában is markánsan jelen van, hiszen az a múzeumi épület homlokzati árnyékoló fémrácsán megjelenő kortárs ornamentika-átiratokra alapoz.
Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese megnyitójában kiemelte, hogy a Magyar Formatervezési Tanács, a Budapest Design Week díjainak szervezője szeptembertől az NKFI Hivatalhoz tartozik. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettese hangsúlyozta: öröm látni, hogy a hazai dizájn- és formatervezői közösség proaktívan áll a mesterséges intelligencia megjelenésével összefüggő változásokhoz.
Fotók: Hegedűs Róbert / MTI
