Egy esős októberi napon indultunk útnak fotós kollégámmal, és hogy őszinte legyek, mindketten azt gondoltuk: sokkal inkább alkalmas az idő egy forró teához vagy kávéhoz, mint ahhoz, hogy megtegyünk több száz kilométert és felfedezzünk két épületet. Ám ez a gondolat igen hamar elszállt, hiszen amint beléptünk az első helyszínre, a Digitális Erőműbe, rájöttem ? és biztosan így történt a kollégámmal is ?, hogy engem innen a nap végén valószínűleg úgy kell majd kirobbantani. De ne rohanjunk ennyire előre?
Az egykori ózdi kohászati üzemek területén 2,5 milliárd forintból kialakított Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és Digitális Erőművet 2016. július 11-én adták át Ózdon. A régi kohászati üzem törzsgyárának területén oktatási, kutatási, módszertani központot, a Digipedia elnevezésű oktatási alkalmazási részleget, egy óriási méretű közösségi teret és kiállítóhelyiségeket hoztak létre, a pincerészben a Digitális Kárpát-medence című tárlat várja a látogatókat, míg a hajdani Fúvógépházban filmstúdiót alakítottak ki. Ez mind nagyon csábítóan hangzik, ám a rövid leírás messze nem olyan magával ragadó, mint a két épület. Felfedezőtúránkat a Digitális Erőműben kezdtük, kísérőnk pedig az intézmény vezetője, Bojtos Zoltán volt, aki a céljaikról szólva elmondta: ?multifunkcionális oktatási és kulturális tereink vannak, amelyeket igyekszünk a lehető legjobban kihasználni.
Koncerteket, kiállításokat és különböző rendezvényeket is szervezünk, de ami talán a legfontosabb: megpróbáljuk megszólítani a diákokat és arra törekszünk, hogy a pedagógusokat is segíteni tudjuk.?
Bojtos Zoltán először a Digitális Kárpát-medence című kiállításra kalauzolt minket, amely különböző tematikus blokkokban ? táj, állatvilág, néptánc, klasszikus és modern táncok, népszokások, magyar konyha, magyar történelem, termékek, informatika, feltalálók, tudósok, épített örökség, írásbeliség, viseletek, népművészetek, sport és fürdőkultúra ? mutatja be a Kárpát-medence kincseit. A Magyar fénymúlt alcímű tárlaton jeles filmművészek dokumentum- és játékfilmjeiből láthatóak részletek, amelyek által nemcsak a mai Magyarország, hanem a Kárpár-medence vidékét is megismerhetjük. Továbbá: ha számtalanszor láttuk Huszárik Zoltán Szindbád című remekművét, és meg tudjuk mondani, hogy hívják Szindbád pincérét, még az intézményben működő szabadulószobába is nyerhetünk ingyen belépőt. Bojtos Zoltán kérdésére ugyan legutóbb csak a Miskolci Egyetem rektora tudott helyes választ adni, de a lehetőséget nem érdemes kihagyni! Ahogy az intézmény vezetője elárulta nekünk, a gyárépület egykori vezérlőtermében ?Elmevezérlő? néven alakították ki Ózd első szabadulószobáját, ahol van mindenféle rejtély, és ahonnan eddig még minden vállalkozó szellemű csapatnak sikerült kiszabadulnia.
A ? tényleg hatalmas ? Nagycsarnokba érve végérvényesen rájöttünk, a Digitális Erőmű valóban multifunkcionális terekkel rendelkezik, ráadásul olyanokkal, melyek a szórakozásnak, a tanulásnak és a munkának is otthont adnak. Az épület e szeglete rendezvénytérként és kiállítótérként egyaránt megállja a helyét, nem véletlen tehát, hogy jelenleg az Informatikatörténeti tárlatnak ad otthont. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság együttműködésével, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány gazdag gyűjteményéből kiválasztott eszközök a hazai informatikatörténet emblematikus tárgyai, melyek között egyebek mellett megtalálható az első floppy-lemez is, amit az Argo 2 című film szereplői keresnek.
A Digitális Erőmű tereiben sétálva kollégámmal nem is volt időnk egyetértően egymásra kacsintani, hogy ?na, ez azért nem semmi?, hiszen minden helyiség újabb lehetőségekkel kecsegtetett és arról tanúskodott, hogy az intézmény munkatársai nemes célokat tűztek ki maguk elé. ?Otthonlét a vizuális kultúrában ? talán így tudnám a legrövidebben megfogalmazni, mit kívánunk elérni? ? mondta el sétánk közben Bojtos Zoltán, aki az oktatáshoz kapcsolódóan beavatott minket egyik rendhagyó programjukba. ?Minden hónapban rendezünk időszaki, tematikus fotókiállításokat és minden alkalommal megkeresünk egy iskolát. A pedagógusokat megkérjük, hogy válasszanak ki olyan diákokat, akik megtanulják a kiállítást annak érdekében, hogy az iskolatársaik körében ők lehessenek a tárlatvezetők. Ez több szempontból is hasznos, mert a fiatalok új ismereteket sajátítanak el, fejlődnek a retorikai készségeik, de ami a legfontosabb: a diákok más fókuszokkal és fontossági hangsúlyokkal tudják bemutatni társaiknak az adott kiállítást, mint ahogy mi tennénk.? Bojtos Zoltán nagy örömmel mesélt e programról, hozzátéve: először az ózdi József Attila Gimnázium diákjai élhették át ezt a különleges élményt, a következő kiállításon ? melynek keretében az Európa-szerte ismert és elismert Lőkös Zoltán fotóművész mobiltelefonnal készült képei lesznek láthatóak ? pedig a Bolyky Tamás Általános Iskolával működnek majd együtt.
Kirándulásunk során igyekeztünk felfedezni a Digitális Erőmű összes apró zugát a kiállítóterektől kezdve a szabadulószobán át a tantermekig, ám amellett, hogy magát az épületet megismertük, azt is megtudhattuk, milyen lehetőségekkel szolgál az intézmény azon pedagógusok számára, akik nem tudnak ide ellátogatni. A Digipédia elnevezésű közoktatást kiszolgáló rendszer korszerű pedagógiai módszertani lehetőségeket kínál a tanárok számára, felhasználva a magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait. ?A közfoglalkoztatottjaink által digitalizált anyagok bekerülnek egy adatbázisba, szakértő kollégáink pedig ellátják őket olyan oktatási és módszertani javaslatokkal, melyek által alkalmassá válnak arra, hogy a tanórákon felhasználják őket a pedagógusok? ? fűzte hozzá az intézmény vezetője, aki, mikor kikísért minket az épületből, örömmel tudatta velünk: minden erejükkel azon lesznek, hogy megismertessék az emberekkel a vizuális kultúrát és azokat a művészeket, akik magas szinten művelik.
A Digitális Erőmű felfedezése után a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkba vezetett utunk, a rövid ? mindössze kétperces ? séta alatt pedig végiggondoltam, micsoda öröm lehet a helyiek számára, hogy két pusztulásra ítélt épület új esélyt és célokat kapott. A Fúvógépház és az Erőmű felújítása és átalakítása 2014. december 10-én kezdődött meg, a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és Digitális Erőmű pedig tavaly nyáron nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, akik közül jó néhányan meghatódva álldogáltak már a falak között.
?Egyik alkalommal egy idős bácsi látogatott el hozzánk, aki elmesélte, hogy régen itt dolgozott a Fúvógépházban és rögtön hozzátette: álmában sem gondolta volna, hogy még egyszer bejöhet ebbe az épületbe. Megállt a falnál és azt mondta: tudnunk kell, mennyire örül annak, hogy nem romhalmaz ez a hely, hanem új értelmet kapott és ily módon tovább él.?
Idézte fel a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark egyik tárlatvezetője, Völgyi Anna az eddigi legszebb emlékét, Ádám Eszter, az intézmény vezetője pedig elárulta nekünk: bár még csak egy éve nyitott meg az élménypark, hamarosan elérik a tízezres látogatószámot. Ez pedig egyáltalán nem meglepő, hiszen ? ahogy kollégámmal mi is meggyőződtünk róla ? ezen a helyen tényleg minden korosztály talál magának izgalmas programot. ?Elsősorban egy olyan kiállításanyaggal találkozik az idelátogató vendég, amely a magyar filmtörténetet tekinti át, de láthat viselettörténeti tárlatot, díszlet- és jelmezterveket, magyar, lengyel, cseh és szlovák plakátokat, továbbá különféle filmtechnikai eszközöket is. Mindezek mellett pedig található az épületben egy összefüggő, kétezer négyzetméteres terület, ahol különféle interaktív elemek és felépített díszletek is találhatóak? ? foglalta össze Ádám Eszter, aki arról is beszámolt: számos állandó szolgáltatással várják a hozzájuk érkező vendégeket, céljuk pedig nem kevesebb, mint hogy életre szóló élményt adjanak. ?Van csapatépítő programunk, amely egyre inkább közkedvelt a cégek és vállalatok körében, illetve gyermekeknek, de akár felnőtteknek is kínálunk születésnapi rendezvényeket és folyamatosan, mindig az adott időszaknak megfelelően egyéb programokkal, eseményekkel is készülünk.?
A csapatépő program hallatán azonnal elkezdtem kombinálni, hogyan is jutunk le mihamarabb újságíró munkatársaimmal Ózdra, de nem volt túl sok időm gondolkodni, hiszen tárlatvezetőnk az első emeleti kiállítótérbe vezetett minket, ahol engem azonnal elvarázsolt a díszlet- és jelmezterv gyűjtemény olyan filmalkotásokhoz készült tervekkel, mint a Szerelem vagy a Mephisto. A divat, az öltözködés szorosan kapcsolódik a filmek világához, épp ezért ugyanebben a térben egy viselettörténeti kiállítást is megtekinthetünk, és ha elég bevállalósak vagyunk, a jelmeztárból ? melynek közel ezer ruhadarabját a Miskolci Nemzeti Színház, valamint a kaposvári Csiky Gergely Színház adta az intézménynek ? ki is választhatjuk, mit szeretnénk felpróbálni.
Ahelyett azonban, hogy életemben először Pókembernek öltöztem volna, szorosan követtem tárlatvezetőnket, aki olyan magabiztosan vezetett minket a terekben, mintha nemcsak az épület, de a magyar filmtörténet is az otthona lenne. Egy diák lelkesedésével hallgattam beszámolóját a filmes ösvényt végigjárva, mely az 1900-as évektől napjainkig, kilenc korszakra bontva tekinti át a magyar film történetét. Minden egyes korszaknál korhű környezet, valamint televízió, rajta pedig egy vagy több filmrészlet várja a felfedezőket. Be kell valljam, engem az élménypark ezen helyszíne fogott meg leginkább, fotós kollégám azonban bizonyára a lecsúszópályára voksolna. A kétezer négyzetméteres csarnokban ugyanis nemcsak felépített díszletek, karaoke-sarok, eredeti szovjet tank, valamint az Orient Expressz várja a látogatókat, hanem egy 80 méter hosszú Green Screen lecsúszópálya is. Egyébként, aki vakmerően csúszik egyet, háborús környezetben teszi, hiszen a zöld háttérnek köszönhetően mögé varázsolják a tájat, a csúszásról készült felvételt pedig emlékbe adják.
Hosszasan tudnám sorolni, milyen élmények várják a látogatókat a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban és Digitális Erőműben, kiemelném a szabadulószoba nem mindennapi környezetét, a Digitális Kárpát-medence című kiállítás filmrészleteit, az élménypark szinte minden falát körbefonó plakátgyűjteményt, a jelmezterveket, az ?56-os díszletet vagy a Légy jó mindhalálig osztálytermét, az intézmény- és tárlatvezetők kedvességét és szakértelmét, az oktatás, valamint a tanulók segítését és azt, mennyi érték található a két épület falai között. De a legfontosabb, amit mondhatok: nézzék meg az intézmények remekül felépített honlapjait, és amint tehetik, látogassanak el Ózdra. Mert ha valamit, hát ezt érdemes megtenni!
Tóth Eszter
Fotó: Csákvári Zsigmond
