(MTI) - A rekonstrukciós munkák során a tetőtől az udvari komplexumokig a teljes kastélyépületet felújítják. A rekonstrukció előtti régészetei feltárások már befejeződtek, a munkák a közbeszerzési eljárás lebonyolítása után várhatóan augusztusban kezdődnek el - közölte Szijártó József polgármester. Vándor László régész, a feltárás vezetője a kutatás egyik legjelentősebb eredményének nevezte, hogy megtalálták az eddig csak írásos forrásokban emlegetett késő Árpád-kori vár nyomait. A környező mocsarak miatt cölöpökre épült favár a XIII. századi belháborúkban elpusztult, de a most talált régészeti leletek, a kerítőfal és az íves cölöpfalnyomok egyértelműen bizonyítják a létezését. Sikerült meghatározni a helyét is; a favár a mai várudvar közepétől kicsit északabbra helyezkedett el.
Vándor László beszámolt arról is, hogy a nyugati kapu előtt olyan védőbástyát találtak, amelynek a létezéséről mindeddig senki sem tudott. Az olaszbástyát a XVI. században építették a várhoz. A kutatási területet leszűkítette, hogy fél évszázaddal ezelőtt, az alapok megerősítésekor egy "betonkoszorúba fogták" az épületet. Az eredeti falak melletti terület nagy része elpusztult, ezért csak a belső területeken és a falakon kívül lehetett kutatásokat végezni. Az 1960-as években, a romos kastély helyreállításakor kisebb régészeti- és falkutatást is végeztek Egerváron, de az akkori körülmények között a munkák "rohamléptekben", kötött határidőkkel zajlottak, ezért a kutatásokat nem tudták lezárni.
Az egervári vár első írásos említése 1288-ból származik, a régészeti leletek szerint ennek a favárnak a nyomait találták meg idén. Az 1300-as évektől sokáig várhelyként említik, majd ezen a helyen 1476-ban, Mátyás király engedélyével Egervári László építtetett téglavárat, ahol egy könyvtárat is berendeztetett. A várkastély a mostani formáját 1569-ben nyerte el, ekkor Nádasdy Kristóf építtette újjá reneszánsz stílusban, olaszbástyákkal, négy szárnyból álló zárt négyzetes udvarral.
Az építmény a XVIII. század végéig végvárként szerepelt, a XVII. század végétől a XIX. század közepéig a Széchenyiek birtokában volt. A második szintet a barokk időkben emelték az épületre és ekkor kapta meg a toronysisakokat is. Az utolsó tulajdonosa a XIX. század közepétől egészen 1945-ig a Solymosy család volt. A XIX. században a mocsarak lecsapolása után a falak megrogytak, ezért támpilléreket építettek. Ekkor már nem lakták a várat, főként gazdasági célra használták, az 1960-as évek után pedig turistaszállóként funkcionált.
A Nádasdy-Széchenyi-várkastély rekonstrukciós munkálatai várhatóan a jövő év második felében, a nyár végén fejeződnek be Egerváron. Az 590 millió forintot megahaladó felújítási költségek 83 százalékát uniós forrásból finanszírozzák. A kastélyban interaktív múzeumi bemutatótermeket alakítanak ki, a látogatók a legmodernebb tárlatvezető eszközök segítségével ismerkedhetnek meg a különböző korok tárgyi emlékeivel. A gyerekek a számukra berendezett játszóházakban az interaktív élmények mellett a korhű játékokat is kipróbálhatják.