Előbújik Spárta árnyékából Messzénia
Messzénia 9,5 kilométer hosszú városfala egyedien tervezett magánépítmények és középületek egész sorát fogja közre, többek között a város hatalmas, oszlopokkal körülbástyázott agoráját, egy hatalmas színházat, számos templomot és kisebb szentélyeket, a nimfaiont (vagy nimfeum, a hellén és római kultúrákban a források fölé emelt nimfa szentély), valamint egy gymnasium-stadion komplexumot.
Messzénia tartományának története a korai bronzkorra nyúlik vissza, magát a várost azonban csak i.e. 369-ben alapították Epameinóndasz thébai vezető kérésére, két évvel az után, hogy Boiótia legyőzte Spártát a leuktrai csatában, véget vetve ezzel a Peloponnészoszi-félsziget feletti spártai hegemóniának. Messzénia és a két évvel korábban alapított északkeleti szomszédja, Megalopolisz is azért épült, hogy meggátolják Spárta regionális törekvéseinek érvényesítését.
A messzéniaiak sokat szenvedtek attól, hogy Spártának alárendelve, annak árnyékában voltak kénytelenek hosszú ideig élni, mígnem ? kilépve a helóta sorból ? várost alapíthattak, amelynek falai között virágzásnak indult saját kultúrájuk. A város masszív falaira, kapuira és erődítményeire félelemmel vegyes csodálattal tekintettek az odalátogatók, például az ókori Görögországról terjedelmes leírást közlő Pauszaniasz az i.sz. 2. században.
A város első tudományos felmérése az 1830-as években vette kezdetét, de a szisztematikus feltárásra 1895-ig kellett várni, amit a Görög Régészeti Társaság égisze alatt végeztek el. 1909 és 1925 között Jórgosz Oikonomosz, 1957 és 1974 között Anasztaziosz Orlandosz, 1987 óta pedig Petrosz Themelisz vezetésével folynak a munkálatok. A kiváló szakember hírében álló Themelisz az adományszerzésben is jártas, irányítása alatt komoly vérfrissítést kapott a területen kialakított régészeti park, ahol a látogatók minden igényt kielégítő szolgáltatást élvezhetnek.
A helyi múzeumban görög, római és hellenisztikus szobrok kaptak helyet. A színház egy részét is sikerült feltárni, igaz csak nagyon kevés ülőhelyet tudtak megőrizni. Az agorára vezető úttól balra látható a Kincsek Háza, amely egy földalatti terem volt, s ahol i.e. 183-ban az akháj liga parancsnokát, Philopoement bebörtönözték majd megmérgezték. Emellett látható a stadion déli oldalán egy teljesen helyreállított mauzóleum s egy dór templom, de Pauszaniasz leírásából tudjuk, hogy valahol van egy Ízisz-szentély is, bár ezt még nem sikerült megtalálni.