Amikor a történelem előtti népek még nem rendelkeztek állandó lakóhellyel, a korai hominidák gyakran éltek barlangokban vagy a szabad ég alatt. Az általuk lakott térben sokszor lehet különböző "tevékenységi területeket" találni, mint például tűzrakó helyet, pattintott szerszám készítő, alvó- és élelmiszertároló helyet is. A kutatók azonban nemrég arra is bizonyítékokat találtak, hogy mindez nem csak a Homo sapiensre, hanem már más hominidákra, így kortársaira és elődeire is jellemző lehetett.
A Neander-völgyi területeken végzett kutatások azt támasztják alá, hogy az evolúcióelmélet kapcsolatban áll a lakóhely és a tevékenységi hely felosztásával. A sziklába vésett búvóhelyek vizsgálata, ahol a Neander-völgyiek 50-70 ezer évvel ezelőtt éltek ? mielőtt a modern kori ember Európába és Ázsiába került ?, kimutatta, hogy a tárgyak térbeli elrendezése megkülönböztethetetlen a Homo sapiensétől, így a két faj azonos örökséget hozhatott magával ősétől.
Ezt igazolták az izraeli Geser Benot Jaakov (GBY) 790 ezer éves lelőhelyén végzett ásatások is. A terület minden bizonnyal a Homo heidelbergensis (a Homo Sapiens és a Neandervölgyi ember elődje) által lakott vidék volt, és annak egyik pontján növényi és állati maradványok, valamint kőeszközök pontos helyét térképezték fel. A kiásott területet, egy 26 négyzetméternyi hosszú sávon tavi üledék fedte az ősi időkben, így a maradványok a pontos helyükön konzerválódtak.
A jeruzsálemi Héber Egyetem régészei, Nira Alperson-Afil és Naama Goren-Inbar által vezetett kutatócsoport felfigyelt arra, hogy hominidák ennek a sávnak a két végét más-más tevékenységekre használták. A kovaköves szerszámok pattintásának helye az északnyugati rész volt, még a délkeleti a tábortűzé. A nővényi és állati maradványoknak is külön helyük volt.
A kutatócsoport a Science magazin decemberi számában számolt be a kutatás eredményeiről (Spatial Organization of Hominin Activities at Gesher Benot Ya?aqov, Israel). Clive Gamble, a Londoni Egyetem régésze szerint a kutatás alátámasztja, hogy a Homo heidelbergensis "nagyon rendszerető faj lehetett". A félmillió éves angliai Baxgrove-nál végzett feltárás során is ki lehetett mutatni, hogy valamilyen szabály szerint élek az ősemberek. Mindent adott helyen csináltak, és a szerszámoknak is adott helyük volt. A cselekedetükben nem volt semmi véletlenszerű, és ezt a GBY-nél végzett ásatás is alátámasztja.
Lyn Wadley, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem régésze óva intően jegyezte meg: "A GBY egy figyelemre méltó terület, ahol a helyhasználat sokkal összetettebb jelentőséggel bír, mint gondolnánk". Szerinte csak akkor lehetne a kifinomultság jele, ha a GBY hominidák szimbolikus jelentést tulajdonítottak volna a lakóhelyük felosztásának.
