Előítélet-mentesen az eurázsiai nomádokról

Az ősi eurázsiai nomádokat általában úgy képzeljük el, mint akik egész nap lóháton ültek, s banditák módjára, gyorsaságukat és katonai képességüket kamatoztatva folyamatosan borsot törtek a kínaiak, a perzsák és a görögök orra alá. Jóllehet néhány történelmi feljegyzés alátámasztja ezen elméletet, a Michael Frachetti (Washingtoni Egyetem, St. Louis) által a Current Anthropology februári számába írt tanulmány jóval árnyaltabb képet fest a nomádok homogén társadalmáról és részletesen bemutatja a többi civilizációra gyakorolt hatásukat.

 

Frachetti azt írja, hogy a nomádok különböző gazdasági metódusokat sajátítottak el Eurázsia sztyeppéin és hegyeiben, s az őskor egyik legkorábbi és legkiterjedtebb interakciós hálózatát építették ki. Ennek modellje ? amelyet Frachetti körmönfontan változatos intézményi komplexitásnak nevez ? leírja, hogy a kis társadalmak közötti "intézmények" milyen nagy befolyással voltak a nagy gazdaságok fejlődésére és azok hogyan formálták a birodalmakat vagy államokat.

 

I.e. 3500 körül az eurázsiai sztyeppéket állattartó gazdaságok uralták. Néhány régióban ezek a közösségek először háziasították és ülték meg a lovakat. Az ezt követő két évezredben a sztyeppei nomádok innovatív megoldásokkal rukkoltak elő: szekér, domesztikált ló, fejlett bronzművesség ? csak hogy néhányat említsünk. Ezek aztán elterjedtek Belső-Ázsia hegyvidéki és sivatagos részein, és hatással voltak a kínai, a mezopotámiai, az iráni és az indus-völgyi civilizációra is ? írja a kutató.