Először látható együtt egy kiállításon Van Gogh (1853–1890) mind a 15 Olajfaliget-festménye.
„Ezek a csodálatos festmények Van Gogh természetszeretetét és a művészet vigasztaló erejébe vetett hitét képviselik” – mondta szerdán Emilie Gordenker, az amszterdami Van Gogh Múzeum igazgatója. Maga a festő dél-franciaországi tartózkodásának legjobb és legfontosabb műveiként tartotta számon ezeket a képeket.
A holland festő 1889-ben Saint-Rémy-de-Provence-ban, a pszichiátrián töltött ideje alatt alkotta az Olajfaligeteket. Depressziós volt, és valószínűleg súlyos elmezavarban szenvedett. Ezekben a nehéz időkben vigaszt és támaszt talált a természetben – magyarázta Nienke Bakker, a kiállítás kurátora. Az olajfákban az ellenállóképesség szimbólumát látta.
A kórház
körül sok olajfa állt, a festőt elbűvölték a csontos törzsek, a színek, a
napfény játéka a kékesszürke leveleken. „Az olajfák nagyon jellegzetesek, és
mindent megteszek, hogy ezt megragadjam” – írta
testvérének, Theónak.
Van Gogh eltérő perspektívákból, más-más napszakokban, az év különböző napjain festette a fákat. Volt festmény, amelyik műteremben, sok a természetben készült. Van Gogh kísérletezett a színekkel, a formákkal és a technikákkal.
Az
Olajfaliget-sorozat a művész halála után először Theo tulajdonába került.
Jelenleg 11, főként európai és egyesült államokbeli gyűjtemény részei, ritkán
vagy sosem adják őket kölcsön.
Az
amszterdami múzeumban március 11. és június 12. között tekinthetők meg a
festmények.
Nyitókép: Vincent van Gogh: Saint-Rémy-de-Provence, November–december (1889) Forrás: Van Gogh Múzeum
