A tudósok egy új módszer segítségével már el tudják olvasni a Herculaneumban, a Pompeji melletti városban eddig talált 1800 megégett tekercset. A város Papirusz-villának nevezett épülete is a Vezúv i. sz. 79-es kitörésekor pusztult el.
 |
| A megégett tekercs Philodemus egyik művét tartalmazza |
A régészek abban is biztosak, hogy a lávaréteg alatt még sokkal több irattekercs rejtőzik, köztük esetleg Arisztotelész és Livius munkái. Arisztotelész műveinek újrafelfedezésében azért is reménykednek, mert a már előkerült papiruszok közül több százon Philodemus (i. e. 110-35) munkái olvashatók, aki filozófusként Arisztotelész poétika-elméletének bírálója volt.
"Igen nagy az esély arra, hogy a három, újonnan felfedezett s mindeddig feltáratlan rétegben még sokmindent találunk" - mondta Robert Fowler professzor, a Herculaneum Társaság Oxfordban, a Wadham College-ban tartott összejövetelén. A társaságot tavaly alapították azzal a céllal, hogy előmozdítsa Herculaneum régészeti értékeinek feltárását és megőrzését, mielőtt azok végképp az enyészeté lesznek.
A Herculaneum Társaság egybegyűlt tagjai elbűvölve figyelték az oxfordi Lincoln College tanárának, Nigel Wilsonnak az előadását. Wilson előbb egy elfeketedett papirusztekercset mutatott be, amin semmiféle írás sem látszott, majd bemutatta az ugyanerről a tekercsről készült multispekrumos, digitális fényképet. Utóbbin olyan élesen tűntek elő a görög szavak, mintha láthatatlan tintával írt papírt tartottak volna a tűz fölé.
A Nápolyi-öbölben fekvő, ma 30 méteres lávaréteggel borított egykori város, Herculaneum egy ugyanolyan törésvonalon fekszik, mely a tavaly decemberi cunamit okozta. Félő, hogy a vulkanikus tevékenység megújulása is - legalábbis a kulturális örökség terén - hasonló katasztrófához vezetne. Vulkanológusok szerint valószínű, hogy a Vezúv kitörés előtt áll.
Az ifjabb Plinius szemtanúja volt a 79-es kitörésnek, leírása szerint a tenger visszahúzódott, a föld pedig remegett. "Sűrű homály telepedett ránk, mintha az ár a szárazföldre csapott volna ki, majd ránk szakadt az éj sötétje" - írta Plinius. "Olyan sötét volt, akár egy ablaktalan, lámpás nélküli szobában." Plinius a Nápolyi-öböl túlsó partján tartózkodott, és sikerült is elmenekülnie. Folyamatosan rázta magából a hamut, ami leírása szerint elnehezzítette és folyamatosan fojtogatta.
A hatalmas Papirusz-villa, mely egykor Julius Caesar apósának birtoka volt, több mint 220 méter hosszan nyújtózott a tengerparton. "Igen valószínű, hogy egy ekkora villát fenntartó, tehetős családnak megvolt Livius híres műve, a Róma története. A mű eredetileg 142 kötetes, ebből azonban száznál is több teljesen elveszett" - mondta a Pompeji című könyv világhírű szerzője, Robert Harris.
