Az elsődleges kulturális közeg ma a popkultúra, ennek minőségelvű segítése – de nem tartalmi meghatározása – ezért az állam feladata lehet. A kormány által 2021-ben elfogadott Magyar könnyűzenei stratégia is célzott állami támogatásokban gondolkodik – hangsúlyozta a konferenciát megnyitó Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumi elnöke.
Elmondása szerint a könnyűzenei stratégia forrásigényét a kormány az MKA-n keresztül biztosítja. Nem mindegy azonban, az alapítvány hogyan költi el ezt a pénzt: szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy a művészeknek alanyi jogon jár az állami támogatás – mutatott rá.
Demeter Szilárd szerint mindehhez azonosítani kell azokat az érzékeny területeket, ahová feltétlenül kell segítség; ilyen például a rendezvénytechnikai szcéna. Mint hozzátette, a versenytorzító támogatáspolitika helyett a piac egészének segítése, valamint a társadalmiasítás a cél.
Ennek érdekében elkezdtek építeni egy széles piramist, melynek az alapját az Öröm a Zene tehetséggondozó központok képezik Kárpát-medence-szerte,
közepe a kőbányai zeneiskola, csúcsa pedig egy tervezett könnyűzenei felsőoktatási intézmény lesz – közölte. Demeter Szilárd kiemelte: a magyar kultúra nem ismer határokat, a magyarul beszélők ugyanazokat a kulturális kódokat élik meg Pozsonytól Székelyföldig, ami versenyelőnyt jelent a magyar zeneipar számára.
Ráadásul a tágabb közép-európai térségben is hasonló a kulturális háttér, az MKA egyik célja ezért a magyar popkultúra regionális piacának visszaépítése – mondta el. Dénes Adél, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) könnyűzenei igazgatója hangsúlyozta, a Magyar könnyűzenei stratégia fontos vonása, hogy az egész Kárpát-medencében gondolkodik.
A PKÜ feladata a határon túli zenekarok magyarországi, illetve a magyarországi zenekarok határon túli érvényesülésének segítése, valamint az egyes zeneipari szektorok magyarországi és határon túli szereplőinek összekötése.
Ennek érdekében a jövőben is rendszeresen megrendezik a Kárpát-medencei Zeneipari Találkozót – jegyezte meg.
Dénes Adél emlékeztetett arra, hogy a kormányzat a 2021 és 2025 közötti időszakban 23,6 milliárd forintot fordít a Magyar könnyűzenei stratégia megvalósítására. Ennek főbb pillérei a társadalmiasítás (új produkciók támogatása, koncerthelyszínek, próbatermek fejlesztése), a tehetségkutatás, a zenész életpályamodell, új kommunikációs felületek létrehozása, valamint a könnyűzenei export támogatása.
Fülöp Krisztián, a Petőfi Kulturális Ügynökség projektkoordinátora, a Kárpát-medencei Zeneipari Találkozó főszervezője közölte, a résztvevők sokéves zeneipari tapasztalattal és komoly szakmai hálózattal rendelkező szakemberek előadásait hallgathatják meg, a szakmai programok után pedig feltörekvő, illetve már befutott külhoni zenekarok koncertjei szerepelnek a programban.
Nyitókép: Musspell
