Ausztrália legtöbb nagytestű állata nagyjából 45000 évvel ezelőtt, nem sokkal az első ember megérkezése után pusztult ki. Erre eddig nem találtak megfelelő magyarázatot, ám egy új kutatás szerint az emberek által gyújtott tüzek olyan hatalmas bozóttüzeket okozhattak, mely a nagytestű állatok kipusztulásához vezethetett, mivel az azok táplálékát nyújtó kistestű állatok illetve növények mind elpusztultak a tüzekben.
A Science magazin július elején megjelent számában közzétett eredmények szerint a kipusztulás előtt ezek az állatok többségükben fűféléket, a fafélék leveleit és cserjések különböző növényeit ették, ám aztán ezek hirtelen eltűntek az étrendjükből. A kutatók a vizsgálatban a mára kihalt Genyornis madár és a kihalófélben lévő emu tojáshéj-maradványait dolgozták fel, majd mindezeket az eredményeket összehasonlították a szintén növényevő wombatok fogmaradványainak széntartalmával. Az emu tojásainak és a wombat fogainak széntartalma megváltozott, ami a kutatók szerint az étrendjükben bekövetkezett drasztikus változásra utal. A Genyornis tojásában azonban semmit sem változott a széntartalom, ám a madár ki is halt.
A kutatók eddig pontosan nem tudták meghatározni, hogy miért következhetett be ez a változás az állatok étrendjében: egyes elméletek szerint az emberek által fokozott vadászatok szorították vissza őket egy olyan térségbe, ahol változtatni kellett ezen; míg mások szerint pedig az emberek által behurcolt betegség pusztított el több állatot, és csak azok élték túl, akik ezt a fajta étrendet követték. Ezek az elméletek azonban mindig elbuktak egy ponton, és azok sem találták meg a számításukat, akik klimatikus változásokra hivatkoztak, ugyanis ebben az időben nem következett be ilyen szintű hőmérséklet változás a térségben.
"Az ideérkező első emberek több okból gyújthatták ezeket a tüzeket" - áll Marilyn Fogel, a Carnegie Institution munkatársának cikkében, "többek közt vadászatra, a földek megtisztítására vagy más csoportoknak szóló jelzésekre". A Coloradoi Egyetem munkatársa, Gifford Miller szerint "az állatok közül akik alkalmazkodtak túlélték, akik pedig nem, azok kihaltak".
Az ausztráliai James Cook Egyetem munkatársa, Christopher N. Johnson szerint ez az elmélet "határozott bizonyíték lehet arra, hogy az ember megjelenése milyen változásokat okozott az állat- és növényvilágban". Ám szerinte az emberek által folytatott fokozott vadászatok is szerepet játszhattak egyes fajták kihalásában. A nagytestű állatok étvágya ugyanis nem tette lehetővé, hogy a cserjések megerősödjenek, ám azok kipusztultával egész más növényvilág jelenhetett meg, így szükséges volt az étrend-váltás.
