Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros 1910-ben vásárolta meg a mai Kiscelli Kastélyt, és alakította úgy át, hogy abban lakni lehessen. Szeretője, Mágnás Elza halálának bulváros története számos ponton kapcsolódik így a kastélyhoz ? indokolta Perényi Roland, miért náluk láthatta a közönség hónapokon keresztül a kiállítást.
A zárórendezvény iránt megnőtt az érdeklődés, miután december végén bemutatták a Mágnás Elza haláláról forgatott filmet Félvilág címmel. Az azonban egy bizonyos ponton eltér a válóságtól, amit onnan tudhatunk biztosan, hogy igen jól dokumentált az eset. ?A történet szövegekkel terhelt, nagyon sokan foglalkoztak vele, sokan írtak róla, többek között Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula és Márai Sándor, de mellettük a kor számos újságírója is? ? mesélte a kurátor. Mindenki értelmezni szerette volna írásaiban a nőt, viszont nem maradt hátra semmilyen napló vagy visszaemlékezés, így nem tudhatjuk biztosan, milyen volt valójában Mágnás Elza.
Az egész századfordulós világot mutatta be a kiállítás, illetve számos sajtóhírt és sajtófotót olvashattak és láthattak a kiállítás látogatói. Igaz azonban, hogy a gyilkossági esethez kapcsolódóan kevés tárgy maradt fenn. Eltűnt például a 20. század viszontagságai nyomán az a láda, melyben megtalálták Mágnás Elza holttestét. Ugyan a rendőrség múzeumában ki volt állítva, háborús veszély következtében vidékre menekítették azt több más tárggyal együtt, de onnan már soha nem került elő.
?A gyilkossági eseten keresztül sokat megtudhatunk arról, hogyan működött a kor társadalma. Látjuk, hogy a századfordulós Budapesten miként látták a nőket, hogyan szórakoztak a társadalom tagjai. Ebben a korszakban érdekes kettős morál tekinthető meg: a 19-20. század fordulóján, a viktoriánus kor erkölcseivel találkozunk, ahol a nőktől elvárták, hogy jó háziasszonyok és anyák váljanak belőlük. A nő tudjon hangszeren játszani, kicsit beszéljen nyelveket, szeresse a színházat. Eközben tudjuk, hogy Budapesten virágzott a prostitúció és a lánykereskedelem, nyilván azért, mert volt rá kereslet. A polgári ifjak szexuális beavatása például prostituáltak által történt meg ebben a korban? ? mondta el Perényi Roland.
Mágnás Elza azonban a szó szigorú értelmében nem volt prostituált. A régóta szabályozott tevékenységhez rendszeres orvosi vizsgálatok, bejelentés tartozott, nála azonban erről nem beszélhetünk. Sokkal inkább luxuskurtizánnak nevezhetjük Mágnás Elzát, aki 1880-ban született a Felvidéken. A hírek szerint nagyon rossz gyermekkora volt, szülei verték őt, nem is csoda hát, ha korán félresiklik az élete, és 15 évesen kitoloncolják Léváról. 1896 körül költözik a Millenniumot ünneplő Budapestre, ahol az évfordulóhoz kötődő fejlesztések rengeteg új munkahelyet teremtettek, a város fejlődésének csúcspontján jár. Itt aztán cselédként helyezkedik el, fennmaradt bejelentő lapjai alapján tudjuk, hogy 1902-ig hol szolgált. Ettől kezdve azonban úgynevezett magánzóként szerepel a nyilvántartásban, tehát saját maga teremti meg az életviteléhez szükséges javakat.
Azt már Krúdy visszaemlékezéseiből tudjuk meg, hogy szépségét, kisugárzását az Ősbudavárában, a Millenniumra készült szórakozónegyedben fedezték fel, ahol Elza először mosogatólányként, később pincérnőként dolgozott, majd büfédámává küzdötte fel magát, és így arra ösztönözte a vendégeket, hogy fogyasszanak. A tevékenység ugyan nem zárta ki a prostitúciót, de nem is volt feltétele.
Egyszerű lány volt, amit jól jelez első gyúnyneve, a Mocskos Elza, melyet azért kapott, mert nagyon csúnyán beszélt, ráadásul kevert szlovák-magyar nyelven kommunikált. Sok minden megváltozik azonban, amikor megismerkedik Schmidt Miksával. Dénes Zsófia, a kor írónője, aki majdnem Ady felesége lett, írta meg Gyalog a baloldalon című visszaemlékezésében megismerkedésük történetét, maga Miksa elmesélése alapján. Azt ugyan nem tudjuk, hogy pontosan mikor is történt az eset, az viszont biztos, hogy Schmidt számára szerelem volt ez első látásra, az érzés pedig mindvégig megmaradt, igazán szerette Mágnás Elzát. Fordítva azonban nem találni erre utaló bizonyítékokat ? jegyezte meg a kurátor. Hozzátette, hogy a találkozás után Schmidt Miksa kizárólagos szeretője lett Elza: lakást bérelt neki a belvárosban, ékszerekkel látta el, és havi apanázst fizetett neki. Kapcsolatuk során különböző mulatókat jártak végig, kedvenc helyük a fővárosi Orfeum volt, mely az említett film fontos helyszíne is egyben.
Holttest az utazókosárban ? A Mágnás Elza-rejtély
A budai Margit rakparton, 1914 janua?rja?ban ke?t arra hajto? kocsis egy, a Duna?ba dobott utazo?kosa?rra lett figyelmes, amely egy fiatal no? holtteste?t rejtette. A szenza?cio?s esetre terme?szetesen az akkoriban kialakulo? hazai e?s külföldi bulva?rsajto? is felfigyelt, i?gy az izgalmas bűneset napokig az u?jsa?gok ci?mlapja?n szerepelt, ezzel valo?sa?gos tömeghiszte?ria?t okozva.
A holttest azonosi?ta?sa uta?n kiderült, hogy a gyilkossa?g a?ldozata Turcsa?nyi Emi?lia, akit a korabeli Budapesten csak Ma?gna?s Elzake?nt ismertek. 1914. január 16-án temették el: az esemény tömeghisztérikus volt, a különböző tudósítások eltérő létszámról számoltak be, van, aki tízezret, más százezreket írt. Schmidt Miksa komponálta meg a temetést, olyan díszesre sikeredett, hogy sokan egy megkésett esküvőt láttak bele.
A holttest megtalálása után azonban nem lehetett tudni, ki volt az áldozat, így a rendőrség ? történetében első ízben ? a nyilvánosságtól kért segítséget, és közszemlére tette a holttestet, holott addig csupán az információk egy részét adta ki a nyilvánosságnak. A helyszíni fotókat aztán a lapok címlapon közölték, így jelentkezett egy takarítónő, aki a képen látható nőben felismerte Mágnás Elzát. A szálak elvezettek Kóbori Rózsi házvezetőhöz, aki, mint kiderült, szeretőjével ölette meg a nőt, akire féltékeny volt fényes élete miatt, holott akkor még csak egy hónapja szolgált asszonyánál. A rablógyilkosság két elítéltje börtönbe került.
Ez volt a magyar sajtótörténet első bulvársztorija, Mágnás Elza édesanyja például az Est című újságból tudta meg, hogy lányát meggyilkolták.
A kiállítás a mu?zeum u?jonnan megnyitott kia?lli?to?tere?ben, a templomte?r e?szaki e?s de?li toronyszoba?ja?ban volt la?thato?. A kia?lli?to?te?r a Kiscelli Mu?zeum e?pülete?nek azon re?sze?ben tala?lhato?, ahol a Ma?gna?s Elza-gyilkossa?got követően Schmidt Miksa emle?kka?polna?t rendezett be egykori szeretője emle?ke?re.
A kia?lli?ta?shoz kapcsolo?do? programjain a múzeum többek között Ma?gna?s Elza e?lete?nek egykori helyszi?neit felkereső va?rosi se?ta?kkal, filmbemutato?val e?s kerekasztal- besze?lgete?sekkel va?rta la?togato?it, amelyeken az egykori bűnügyeket kutato? törte?ne?sz e?s a mai krimi i?ro? munka?ja?t ismerhette meg a közönség.
A kia?lli?ta?s kapcsa?n megjelenő, gazdagon illusztra?lt kötetben a gyilkossa?got különböző megközeli?te?sből elemző tanulma?nyok mellett az esethez kapcsolo?do? korabeli dokumentumokat olvashatunk. A te?ma kapcsa?n indi?tott blogon pedig tova?bbi e?rdekes törte?neteket, informa?cio?kat tala?lnak az olvaso?k.
A Félvilág című film egyik főszereplőjével, Döbrösi Laurával készült interjúnkat hamarosan elolvashatja oldalunkon.
