A házelnök hangsúlyozta: a nemzetért, a szabadságért hősi halált halt áldozatok megtették, amit kellett és lehetett, "a számunkra elképzelhetetlen nyomorúságba szálltak alá, a testi és lelki szenvedés elmondhatatlan bugyrait járták meg". Az Országgyűlés közössége kegyelettel ápolta emléküket, a legnagyobbak között emelt táblát tiszteletükre. "Amikor azonban a szocializmus a végképp eltörölni jegyében át akarta írni a történelmet, valamilyen okból az I. világháború hőseinek emlékét is meg akarta semmisíteni" - mondta Kövér László.
A házelnök kiemelte: csak a Házban dolgozók lelkiismeretének és leleményességének köszönhető, hogy a tábla egy raktárban túlélte az időket. Hende Csaba fontos jelképnek nevezte, hogy a magyar honvédelem éppen a magyar hősök emlékünnepéhez kapcsolódóan veszi át a Szent Korona őrzését. Mint mondta, mindez jelképezi "azok életét és halálát, áldozatát és küzdelmét, bátorságát és erős lelkét, akiknek köszönhetően ezer esztendő harcaiban is meg tudtunk maradni. Azokét, akik hűségesek voltak mindahhoz, amit a Szent Korona jelentett: nemzeti összetartozásunkhoz, szabadságunkhoz és függetlenségünkhöz, alkotmányos jogainkhoz". A miniszter beszédét azzal zárta, hogy a magyar honvédség minden egyes tagja, vezetők és vezetettek ma is készek a haza védelmére.
Az 1910-1918-as Magyar Országgyűlés I. világháborúban hősi halált halt tagjainak és tisztségviselőinek emlékére készült táblát az ünnepségen a magyar honvédség püspökei áldották meg és szentelték meg. A dombormű egy szétterjesztett szárnyú turulmadarat ábrázol, amely a szájában lévő karddal védi a magyar koronát, hátterében pedig Csaba vitéz vezetéséve paripás hősök vágtatnak.
Május utolsó vasárnapja 1925 óta a magyar hősök emléknapja. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a magyar hősök emlékünnepét. 1925 és 1944 között a nap nemzeti ünnep volt, ám a II. világháború után politikai üzenetet és eszmeisége miatt tilalommal sújtották.
