Elvesztette az Esterházy-kincsekért indított pert az Esterházy Magánalapítvány

Keresetében az Esterházy Magánalapítvány a tulajdonjogának megállapítását kérte a magyar állammal szemben a keresetlevelében felsorolt műkincsekre. A magánalapítvány ezenfelül azt kívánta elérni a bíróságon, hogy az Esterházy-kincseket ismét együtt, az Iparművészeti Múzeumban mutassák be, az 1923-ban megkötött letéti szerződésnek megfelelően.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével elutasította a keresetet, a döntés ellen azonban az Esterházy Magánalapítvány fellebbezett.

A felperes elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. A Fővárosi Ítélőtábla a járványügyi veszélyhelyzet miatt tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezéseket, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó ítéletet hozott, kiemelve abból azokat a releváns indokokat, amelyek a kereset elutasításához vezettek.

Az ítélőtábla közleménye szerint az Esterházy Magánalapítvány azzal érvelt a Tanácsköztársaság időszakában Magyarországra szállított és köztulajdonba vett, a Herceg Esterházy Hitbizomány vagyonába tartozó műtárgyakra kiterjedő tulajdonjoga mellett, hogy azok alkotórészi/tartozéki kapcsolatban álltak a fraknói Esterházy-várral, azokra az osztrák jog vonatkozott, így a hitbizományok megszüntetésekor Esterházy-magántulajdonba kerültek. Ezzel az érveléssel a Fővárosi Ítélőtábla – az elsőfokú bírósághoz hasonlóan – nem értett egyet.

A műtárgyak nem voltak tartósan egyesítve az őrzési helyükként szolgáló fraknói kincstárral, így az alkotórészi kapcsolat szóba sem jöhetett.

A műkincsek és az ingatlan térbeli kapcsolódása megszűnt, amikor a műtárgyakat Budapestre szállították, ez azonban nem változtatott a vár rendeltetésszerű használhatóságán, a kincstárt alkotó helyiségek továbbra is alkalmasak maradtak más műtárgyak vagy más dolgok használatára, így tartozéki kapcsolat sem állt fenn.

Az Esterházy Magánalapítvány 2017-ben indított pert a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal szemben. Czigány Balázs, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettese az első fokú ítélethirdetés után elmondta:

céljuk továbbra is az, hogy az Esterházy-kincseket együtt, Budapesten mutassák be, a műtárgyegyüttes elérhetővé váljon a nagyközönség és a szakma számára.

Magyarország legnagyobb iparművészeti gyűjteményének jogi egységét szeretnék visszaállítani, a kincsek Magyarországon lévő részének elvitele soha nem került szóba – hangsúlyozta ekkor Czigány Balázs.

Nyitókép: Madame Pompadour hagyatékából származó, aranyozott bronzszegéllyel ellátott kínai porcelánedények az Esterházy Magánalapítvány kezelésben lévő kismartoni (Eisenstadt) Esterházy-kastélyban, fotó: MTI/Manek Attila