John Gaughan trükkmester és mágiatörténész. Los Angelesben él, évtizedek óta árulja saját bűvészszerkezeteit, és olyan illuzionistákkal dolgozott együtt, mint David Copperfield, sőt látványterveket készített Michael Jackson, Elton John, Alice Cooper, Ozzy Osborne, Cher és Barbara Streisand show-ihoz. Azonban egy munkáján sem dolgozott olyan elszántan, olyan hosszú ideig, mint a 18 éven át csiszolgatott Kempelen-féle sakkautomatán. Gaughant ugyanis gyerekkora óta foglalkoztatta a XVIII. századi magyar tudós gépe, amelynek rekonstrukcióját 1971-ben kezdte el csinálni, abban az évben, amikor saját bűvészkellék üzletét megnyitotta.
Kempelen Farkas Európát járta be az 1769-ben elkészült Törökkel, ám halála előtt néhány évvel eladta a szerkezetet, amely így útját tovább folytatva a tengerentúlra is eljutott. Philadelphiában semmisült meg 1854-ben a Kínai Könyvtár égésekor.
Az utókort azonban legalább annyira izgatta a misztikusnak ható gép, mint kortársait. Számtalan könyv, tanulmány, film készült alkotójáról és magáról a Törökről. Azonban eladdig senki nem merte kijelenteni: rátalált a titok nyitjára. Gaughan sem állítja, hogy tökéleteset alkotott volna, azt azonban igen, hogy valószínűleg nagyon közel jár az eredeti megoldáshoz.
Hát lássuk!
A legelterjedtebb vélemény szerint Kempelen gépének titka egészen egyszerűen az, hogy egy kiválóan sakkozó ember ül a belsejében, aki tükörmonitorok segítségével látja a fent elhelyezett táblát, és mozgatni tudja a török férfit mintázó figurát. Széles körben ismertek, és a Műcsarnok kiállításán is láthatóak az ezt ábrázoló rajzok. Bizonyíték azonban nincs rá, és John Gaughan is hallgat, ahogy egy profi trükkmesterhez illik.
Az amerikai alkotó a Los Angeles-i mágiatörténeti konferencián mutatta be először a gépet, március 23-án pedig végre a budapesti közönség is láthatta működés közben.
A bemutató profi show keretében zajlott. A gyülekező nézők még nem láthatták a Törököt, azt csak később tolták be, hogy a süllyesztős-csapóajtós trükk lehetősége fel se merüljön a közönségben. (Mellesleg ma már nem érthető, miért is vetettek keresztet a korabeli nézők a szúrós szemű török láttán: mi, a horrorfilmek 3D-s trükkjei, valamint Michael Jackson és a Született feleségek sminkjeinek vízözönén túl már csak egy kedves, egzotikus arcú bábot látunk benne.) Gaughan ezután a doboz valamennyi rekeszét, ajtaját kinyitotta, átvilágította, majd ugyanezt megmutatta más nézetből is. Embert nem láttunk benne. Következhetett a játék.
Kempelen gépével udvari emberek, sakkbajnokok mérték össze erejüket. Gaughan rekonstrukcióját Los Angelesben a sakkszövetség tagjai tesztelték, itt, a Műcsarnokban a még kisiskolás Kalmár Sára, aki önként állt sorompóba.
Kempelen - Ember a gépben!
Médiaművészeti és történeti kiállítás, Műcsarnok, 2007. március 24 - május 28. A kiállításhoz szimpózium, sakkrendezvények, gyerekeknek és felnőtteknek szóló képzőművészeti játszóház és csütörtökönként ingyenes tárlatvezetés kapcsolódik
Kaszparovnak nem szurkoltunk ennyire, amikor a világ akkor legjobb szimulátora ellen játszott, ennek ellenére sajnos - ahogy Sára édesanyja fogalmazta mosolyogva - ezúttal török vert magyart: a gép felülkerekedett a higgadtan és lelkesen játszó magyar leányon.
Láttuk tehát a Kempelen-féle gép rekonstrukcióját működés közben, de nem jöttünk rá a titokra. A reményt azonban ne adjuk fel! Ahogy Gaughan rájött, megérthetjük mi is. Neki is csak 18 évig tartott...
