Ember
Megélte, újraélte a népi dallamokat
A Kolinda és a Vízöntő tagjaként a hetvenes években már akkor világzenét játszott, amikor ez a fogalom még nem létezett. Kiss Ferenc ma hetvenéves.
A dokumentumfilmek magyar mesterét egy Chaplin-film indította el a pályáján
1944. június 27-én, nyolcvan éve született Gulyás Gyula Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész.
Hide the Pain Harold és a legismertebb magyar világítástechnikus
Arató András villamosmérnököt a világ jellegzetes mosolyáról ismeri: Hide the Pain Haroldként lett népszerű a mémkultúra hajnalán, ismertsége azonban máig töretlen.
Csányi Vilmos: Közösség az, amely tagjainak van egy közös célja
Csányi Vilmos évtizedek óta érvel amellett, hogy a kutya viselkedésének tanulmányozása által az emberi civilizáció kialakulását, a korai ember működését is megérthetjük.
Rubik – a kocka és az ember
Világszerte több mint 350 millió Rubik-kocka kelt el – kultúrától függetlenül bűvkörébe vonja a gyerekeket, felnőtteket, tudósokat és kétkezi munkásokat egyaránt.
Szendrey Júlia, aki mert túllépni kora megszokott keretein
„Párizsnak is sok volna, a George Sandok hazájának” – írja róla Petőfi a megismerkedésük után. Azonnal beleszeret. Dicsvágyó – állítja róla egykori iskolatársa, Vachott Sándorné Csapó Mária. Különcnek tartják, később hűtlennek. Ki volt valójában Szendrey Júlia? Miért volt különleges? Milyen gyötrelmek okozták a boldogtalanságát? Milyen volt az a kor, amelyben neki élni adatott? – erről kérdeztük dr. Gyimesi Emese Artisjus-díjas irodalomtörténészt.
Ekler Luca: „Csak szerettem volna újra olyan lenni, mint a többi gyerek”
A Testnevelési Egyetem K2-es épületében található atlétika tanszékre igyekszem, Ekler Luca paralimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok, világcsúcstartó paraatléta itt adjunktus, ami huszonnégy évesen igencsak szép eredmény. Nemcsak oktat, szervez is. Mosolygós, elegáns fiatal hölgy fogad, ő Ekler Luca.
Szisz Ferenc, a legelső Grand Prix-győztes
Bár már 1894-ben tartottak versengést automobiloknak, az első Grand Prix-t, azaz nagydíjat 1906. június 26–27-én rendezték, ezért a sporttörténelem innen számítja a profi autóversenyzést. És mivel ezt a legelső Grand Prix-t a magyar Szisz Ferenc nyerte meg Renault-jával, az ő neve áll legelöl abban a névsorban, amely Max Verstappenig ível. Szisz Ferenc 1873-ban született Szeghalom városában.
Ha nem játszhatom el Júliát, eljátszom a dajkát
Tábori Nóra, a briliáns humorral, remek karikírozó tehetséggel megáldott színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1928-ban ezen a napon született.
A Kossuth-díjas költőnek eleinte Weöres-kötettel fizettek
100 éve, 1924. június 13-án született Budapesten Rába György Kossuth-, Széchenyi- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, kritikus.
Szerencsés fajta vagyunk mi, muzsikusok
Negyven éve, 1984. június 12-én halt meg Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester, a magyar és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő egyénisége, aki több mint három évtizedig volt a Magyar Állami Hangversenyzenekar – a mai Nemzeti Filharmonikusok jogelődje – fő-zeneigazgatója.
Mit köszönhetünk Klebelsberg Kunónak?
Klebelsberg Kunó emlékezete elsősorban kultúrpolitikusként él az utókorban, de az egykori kultuszminiszternek oktatási, tudományos és kulturális intézmények sokasága köszönheti létrejöttét. Néhány olyan, köztük talán kevésbé ismert érdekességet gyűjtöttünk össze életművéből – a teljesség igénye nélkül –, amelyek hatása máig érzékelhető.
Makovecz Imre, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége
Tíz éve, 2011. szeptember 27-én hunyt el Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége.