Ember
Gyöngyvirágtól lombhullásig filmezte a természetet a magyar rendező
Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, az első egész estés magyar természetfilm készítője száztíz évvel ezelőtt, 1914. szeptember 2-án született Mezőtúron.
A török pasa, a szabadságharcos, a mérnök és a kalandor
Cikkünkben a konstantinápolyi tűzoltóság, a Korinthoszi-csatorna és a vezúvi sikló kapcsán idézzük fel jeles honfitársainkat.
Európai szintre emelte a magyar tudományt
Szenci Molnár Albert református lelkész, a késő-humanista magyar irodalom jeles alakja, a legtöbb kiadást megélt magyar nyelvű könyv, a protestáns zsoltároskönyv szerzője négyszázötven éve, 1574. augusztus 30-án született a Pozsony megyei Szencen.
Az első nagy magyar lírikus csak latinul énekelt
Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője 590 évvel ezelőtt, 1434. augusztus 29-én született.
A magyar festőművész, aki Picassóra is hatott
Hatvan éve, 1964. augusztus 29-én halt meg Pór Bertalan kétszeres Kossuth-díjas festőművész, a magyar avantgárd festészet kiemelkedő alakja.
A magyar teniszbajnoknő, aki még 40 évesen is a világ egyik legjobbja volt
Körmöczy Zsuzsa, a legsikeresebb magyar teniszezőnő, az egyetlen, aki női egyesben Grand Slam-tornát nyert száz évvel ezelőtt, 1924. augusztus 25-én született.
Egy magyarnak köszönhetjük az olasz eszpresszót
A temesvári születésű Illy Ferenc találta fel a pörkölt kávészemek aromáját frissen tartó vákuumcsomagolást és a gőzöléses elven működő kávégépet is.
Ötvenéves lett Egérke, aki lenyűgözte a világot
Augusztus 16-án ünnepli ötvenedik születésnapját az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina, a legendás Egérke, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
Ki tudta, hogy Hajós Alfréd művészeti olimpián is érmet szerzett?
1912 és 1948 között a nyári olimpiákhoz művészeti versenyek is kapcsolódtak, amelyeken ugyanúgy érmeket osztottak, mint a sportversenyeken.
James Bond ősellensége, a brutalista magyar építész
Talán kevesen tudják, hogy Ian Fleming hazánk egy szülöttéről, Goldfinger Ernő építészről mintázta James Bond ősellenségét.
Hunyadi János életműve a közép-európai összefogás szép példája
Kovács Örs történészt, a Rubicon Intézet tudományos munkatársát kérdeztük a köztudatban zömök, páncélba öltözött katonaként élő Hunyadi Jánosról.
Szeleczky Zita magyar színházat csinált Argentínában, és Ronald Reagan is kitüntette
Huszonöt éve, 1999. július 12-én halt meg Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja. Összesen 26 magyar filmben szerepelt, számtalan színpadi alakítása között pedig ott van Júlia, Titánia, Az ember tragédiájának Évája és a Bánk bán Melindája – utóbbi kettőt már Buenos Airesben játszotta, ahol alapító tagja volt az Argentínai Magyar Nemzeti Színháznak.
Interjúk helyett játékával beszélt Fischer Annie, a zongora poétája
Száztíz éve, 1914. július 5-én született Budapesten a háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie, a múlt század egyik legnagyobb zongoristája, aki csaknem hét évtizeden át volt a magyar zenei előadó-művészet meghatározó alakja.
A népzene egyszerre része a magas- és a popkultúrának
Both Miklóssal, a Hagyományok Háza főigazgatójával nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Folk_ME (Music Education) projektjéről, idegen kultúrákról és tudatos utazásról beszélgettünk.
Egy újsághirdetéssel indult az Oscar-díjas Mihalek Zsuzsa pályája
Mihalek Zsuzsa a Szegény párák című filmért Oscar-díjat nyert a legjobb látványtervezés kategóriában. Vele beszélgettünk.
Kossuth Zsuzsanna, Magyarország ápolónője
Százhetven éve, 1854. június 29-én halt meg New Yorkban Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc főápolónője, a magyar tábori kórházak létesítője. Az Országgyűlés határozata alapján 2014 óta születésnapja, február 19. a magyar ápolók napja.