Klebelsberg Kunó emlékezete elsősorban kultúrpolitikusként él az utókorban, de az egykori kultuszminiszternek oktatási, tudományos és kulturális intézmények sokasága köszönheti létrejöttét. Néhány olyan, köztük talán kevésbé ismert érdekességet gyűjtöttünk össze életművéből – a teljesség igénye nélkül –, amelyek hatása máig érzékelhető.

Klebelsberg Kunó az 1900-as évek elején. Forrás: Wikipedia
Klebelsberg Kunó az 1900-as évek elején. Forrás: Wikipedia

Az Országgyűlés döntése alapján 2025 Klebelsberg Kunó emlékéve lesz. Klebelsberg Kunó (1875. november 13. – 1932. október 11.) a Trianon utáni Magyarország megmaradásának és naggyá tételének egyetlen lehetőségét a művelődés fejlesztésében látta.

1921. december 3-tól 1922. június 16-ig belügyminiszter, 1922. június 16-tól 1931. augusztus 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, 1930. szeptember 8. és 28. között ideiglenesen a népjóléti és munkaügyi miniszteri tárcákat is betöltötte a Bethlen-kormányban. Kultuszminisztersége idején zajlott le a magyar közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja, konzervatív reformjaival pedig egy erős, európai szintű, művelt polgári középosztály megteremtése és hatalomra juttatása volt a célja.

A kormány 1921-ben. Balról jobbra Bethlen miniszterelnök, Térfi Béla közélelmezés-, Klebelsberg belügy-, Kállay Tibor pénzügy- és Mayer János földművelésügyi miniszter. Forrás: Wikipedia
A kormány 1921-ben. Balról jobbra Bethlen miniszterelnök, Térfi Béla közélelmezés-, Klebelsberg belügy-, Kállay Tibor pénzügy- és Mayer János földművelésügyi miniszter. Forrás: Wikipedia

Néhány olyan, köztük talán kevésbé ismert érdekességet gyűjtöttünk össze életművéből – a teljesség igénye nélkül –, amelyek hatása máig érzékelhető.

Oktatás és közművelődés

A népiskolák hálózatát már az I. világháború alatt kidolgozta, a megvalósítás azonban csak a ’20-as évek közepén kezdődött. Létrehozta az úgynevezett érdekeltségi népiskolákat, ami azt jelentette, hogy három-öt kilométer sugarú körben meg kell teremteni az elemi iskolák létrejöttének lehetőségét. 

Törvénnyel szabályozta a tehetséges falusi gyermekek felkutatását.

A nagyszabású népiskola-építési programban az Alföldön öt év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást építtetett, emellett 1555 népkönyvtárat, 1500 iskolakönyvtárat is létrehozott. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű és jól felszerelt épületekben a helyi közösségek, gazda- és iparoskörök, olvasóegyletek is otthonra találtak. 500 óvoda is megnyílt.

Tanyasi iskola Cegléden 1926-ban. Fotó: Kádár István / FORTEPAN
Tanyasi iskola Cegléden 1926-ban. Fotó: Kádár István / Fortepan

A középiskolák tananyagát korszerűsítette.

A polgári iskolát önálló középfokú iskolaként törvényesítette, a középfokú lányoktatást megreformálta, és a tanárképzést is korszerűsítette.

Jelentős összegeket költött a Pozsonyból Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem, a Kolozsvárról Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem, valamint a debreceni Tisza István Tudományegyetem fejlesztésére. Az egyetemi építkezéseket a klinikákkal kezdte.

Létrejött a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége.

Tudománypolitika

Bécsben, Berlinben, Rómában, Párizsban és Zürichben létrehozta a Collegium Hungaricumok hálózatát.

Külföldi ösztöndíjakkal támogatta a tehetséges kutatókat, a külföldön dolgozó magyar tudományos szakembereket hazahívta. Jelentős forrásokat biztosított a természet- és műszaki tudományok művelésére, fejlesztésére.

Törvénnyel biztosította a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét és anyagi támogatását „az állammal szemben való elszámolás kötelezettsége nélkül”.

A Magyar Tudományos Akadémia épülete 1909-ben. Fotó: Magyar Földrajzi Múzeum / Kerekes J. Zoltán / FORTEPAN
A Magyar Tudományos Akadémia épülete 1909-ben. Fotó: Magyar Földrajzi Múzeum / Kerekes J. Zoltán / Fortepan

Magyarországon először dolgozott ki tudománypolitikai koncepciót. A kutatásokat az 1934-ben létrehozott Országos Természettudományi Tanács koordinálta, az anyagi támogatást az Országos Természettudományi Alapon keresztül biztosította.

1927-ben megalapította a Széchenyi Tudományos Társaságot, amelyben az üzleti világ befolyásos alakjai és a tudomány legfontosabb szereplői kerültek egymással kapcsolatba.

1922-ben létrehozta az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet, amely alá tartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára.

Kultúra

Állami megbízások keretében rendelt a miniszter freskókat az Országos Levéltárnak, képeket a debreceni egyetem aulájába, szobrokat a Svábhegyi Csillagda és Tihany számára. 

Bécsi kapu tér, balra a Magyar Országos Levéltár épülete 1932-ben. Fotó: Hancsák Bozsena / FORTEPAN
Bécsi kapu tér, balra a Magyar Országos Levéltár épülete 1932-ben. Fotó: Hancsák Bozsena / Fortepan

A minisztérium költségvetéséből jelentős összegeket fordítottak arra, hogy magyar művészek részt vegyenek nemzetközi kiállításokon.

Szorgalmazta az úgynevezett népmúzeumok létrehozását, hozzájárult több vidéki múzeum felépítéséhez, ahhoz, hogy regionális központok jöjjenek létre Kecskeméten, Veszprémben, Keszthelyen és Debrecenben.

A szegedi Dóm tér, a Fogadalmi templom és a Hősök kapuja Klebelsberg kezdeményezésére készült el.

A szegedi Dóm tér, szemben a Fogadalmi templom 1932-ben. Fotó:  Palotai Klára / FORTEPAN
A szegedi Dóm tér, szemben a Fogadalmi templom 1932-ben. Fotó: Palotai Klára / Fortepan

Állami támogatásból biztosította a Nemzeti Színház és az Opera működését, az 1929–30-as költségvetésben számottevő összeget szánt azoknak a városoknak a támogatására, amelyek vállalják, hogy színházukat városi kezelésbe veszik.

Sport

Megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát, elindította a testnevelési kongresszusok sorozatát.

Klebelsberg valósította meg először hazánkban a tudatos sportpolitikát és -diplomáciát.

Minisztersége idején világversenyeket rendezett Budapest: vívó-, vízilabda-, úszó-, asztalitenisz-, torna-, műkorcsolya- és kerékpáros világbajnokságot, amatőr ökölvívó Európa-bajnokságot, és itt volt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 19. kongresszusa is.

A Nemzeti Sportuszoda 1931-ben. Fotó: Kiss Ádám László / FORTEPAN
A Nemzeti Sportuszoda 1931-ben. Fotó: Kiss Ádám László / Fortepan

Hajós Alfréddal megépíttette a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát.