Az embermentés a középpontban

(MTI) - A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. A decemberi program az Avagy őrzője vagyok-e testvéremnek... címet viseli. (A cím utal a Bibliában előforduló első gyilkosságra, melynek során Káin féltékenységből megölte testvérét, Ábelt.)

   
A tárlatvezetés egyik nagy tanulsága, hogy "ugyanolyan embereket üldöztek, mint bármelyikünk", a második világháború előtt és alatt azonban a náci és fasiszta propaganda démonizálta a zsidóságot. Ennek egyik megnyilvánulása a kiállítás második termében található plakátokon látható. Ott a tárlatvezetés során arra is utalnak, hogy miként lehetett ellenállni annak a "kísértésnek", amit a zsidóság elkobzott vagyona jelentett - folytatta.
   
Egy másik terem két interaktív térképén nyomon lehet követni, hogy Magyarországon, Budapesten mely helyszínek voltak az embermentés központjai, és ezekről rövid összefoglaló szövegeket is olvashatunk. Megtalálható a térképen többek között Raoul Wallenberg Üllői úti irodája vagy a pápai nuncius hivatala.
   
Az úgynevezett Válaszok terében a zsidóság üldöztetésre adott reakciói találhatók: Péter Zoltán az auschwitzi Sonderkommando tagjaként vett részt az 1944. október 4-i lázadásban, ami miatt kivégezték. Megismerhetik az érdeklődők Szenes Hanna sorsát is, aki 1944 nyarán jött az akkori Jugoszláviából, hogy embereket mentsen, ám a határnál elfogták, majd kivégezték. Láthatnak felvételeket Kasztner Rezsőről is, aki több mint ezer zsidó embert mentett meg híres vonatával.
   
Az emlékközponthoz tartozó zsinagóga épületében az érdeklődők fotókiállítást tekinthetnek meg az embermentőkről, akik között találhatók diplomaták, egyháziak, hatósági és magánszemélyek.
  
 A kiállításhoz kapcsolódó szakanyag a cionista ellenállók visszaemlékezéseiből idéz részleteket, így abban szerepel többi között Mose Alpan, Rafi Bensalom és David Gur memoárjainak részlete. Ők és segítőtársaik foglalkoztak irathamisítással, bújtatással, szöktetéssel, a gyermekek összegyűjtésével és gondozásával - mondta. Mottójuk az volt, hogy "megmenteni, akiket csak lehet"..