Dóczy Péter 2016-ban Zrínyi Miklós előtt tisztelegve az Ébren álmodik a magyar című előadással örvendeztette meg a közönséget, idén pedig szintén a magyar történelem egy jeles alakjának, Gyóni Gézának állít emléket Mindhalálig 1917 című zenés színművével, melynek ősbemutatója szeptember 15-én a Sári Zarándok- és Kulturális Központban lesz. A színművész-rendező, a darab szerzője nemcsak az előadás keletkezéséről és történetéről árult el részleteket, hanem azt is elmondta, mit jelent számára Gyóni Géza.
A Mindhalálig 1917 című zenés színmű a száz éve elhunyt Gyóni Gézának állít emléket. Miért fontos emlékeznünk rá?
Gyóni Géza keresztény szellemiségű, kiváló költő, akinek az élete egy igazán fájdalmas keresztút volt. Nagyon korán, már tíz éves korában elveszítette az édesanyját, aki beteg lett, ezért be kellett vonulnia egy zárt intézetbe, a fiatal Gyóni élete pedig innentől valóságos küzdelem volt. De ő igyekezett a lehető legjobban helytállni. Nagyon erős hite volt, ami nem véletlen, hiszen az édesapját, a dabasi evangélikus lelkészt sokan úgy nevezték: a szent ember. Gyóni Géza pedig megszívlelte az ő tanítását és minden helyzetben megtett mindent, amit csak tudott. Kiváló publicista volt és egy igaz magyar ember, aki példaértékű életet élt.
Milyen példát állított elénk? Van esetleg olyan tette, melyet ki tud emelni?
Példaértékű cselekedetet hajtott végre, mikor Przemyśl várában bezárva éltek több katonatársával, mert körbefogták őket az oroszok. Ugyanis épp ebben az időszakban adta ki a verseskötetét, melyet igen hamar elkapkodtak: ötezer példányt vásároltak meg belőle. Gyóni egy rubelért adta a kötetet, tehát komoly összegre tett szert, ám ahelyett, hogy ő maga felhasználta volna, megosztotta másokkal. Küldött belőle azoknak az árváknak, akik a harcokban elesett társainak a gyermekei voltak, illetve az édesanyjának is, akit tíz éves kora óta nem látott.
Gyóni roppant erős hitű, csodálatos ember volt, aki sokat szenvedett, mégis kiállt az igaz értékek mellett. Sokan nem is tudják, de a Csak egy éjszakára? című versével elnyerte egy angol költői pályázat díját: háborúellenes verseket kellett írni és a zsűri, mely angol koszorús költőkből állt, Gyóni alkotását választotta a legjobbnak.
A közönség szeptember 15-én tekintheti meg a Mindhalálig 1917 című művet, melyet ön írt és rendezett. Mit kell tudni magáról a darabról?
Valóban: én rendeztem és írtam a darabot, én találtam ki az egész felépítését, de nagy segítségemre voltak a kollégáim, többek között Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett és Széplaky Géza is. A Mindhalálig 1917 egy zenés színmű: a kiválasztott Gyóni-versek nagy részét én zenésítettem meg, számos alkotást pedig Szemerédi Bernadett. De zeneszerzőként közreműködött még Dóczy Gabriella és Csonka Boglárka is, aki amellett, hogy játszik a darabban, tulajdonképpen a zenei szerkesztője is. Köszönet illeti a kollégáimat, hiszen nagyon sokat segítettek a kutatómunkában. Szeretném ismét kiemelni Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett és Széplaky Géza áldozatos munkáját, valamint Péterfia Béla és Robotka Csabáné segítségét, hiszen mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a mű létrejöhessen.
A darabról szólva: mikor megálmodtam ezt az előadást, leginkább Gyóni halálának a körülményei inspiráltak. Gyóni Géza a 33. születésnapja után hunyt el, épp tíz nappal azután, hogy a tüdővész elragadta a testvérét, Mihályt. Végül Gyónit is a tüdőbaj vitte el. Olyan fájdalmas ez a tény és az, hogy ilyen fiatalon hunyt el, hogy eldöntöttem, erre a halálmezsgyére építem fel a darab szellemiségét. Ugyanakkor megjelenítem benne az édesanyjával való kapcsolatát, a félelmeit, a szerelemmel kapcsolatos kérdéseit, valamint az etikai gondolatokat is.
Akkor az előadásban nemcsak Gyóni Géza élete, de a halála is megjelenik.
A darab Hádész ligetében kezdődik, ahol Hermész Alkony és Hajnal segítségével útbaigazítja a túloldalról érkező Gyónit. Nem véletlen, hogy a két szereplő, aki Hermészt segíti, Alkony és Hajnal: Hajnal a fénysugár, aki elindítja a világ működését, Alkony pedig az, aki lecsendesíti, megnyugtatja és új erőre buzdítja, hogy másnap reggel újból kezdődhessen minden. Az előadás azon részeiben, melyekben ők jelennek meg, tulajdonképpen Gyóni szellemiségét kívánom megmutatni: a keresztutat, a filozófiáját, a magyarságát, az emberiességét. De van a darabnak egy másik része is, mely a szabadkai orfeumban játszódik: ott a mindennapi élet valósága és sajátos csodája jelenik meg. Így a valóság is helyet kap, hiszen a szabadkai rész egyértelműen a hétköznapok tükre, Hádész ligete azonban emelkedettebb. A két rész pedig kiegészíti egymást és kirajzolja azt az életutat, melyet Gyóni Géza 33 év alatt járt végig.
Amellett, hogy ön írta és rendezte a darabot, szereplőként is feltűnik benne. Milyen volt rendezőként és szereplőként egyszerre helytállni az előadás készítése során?
Ez nem az első ilyen munkám. Hat éve rendezek darabot az Ars Sacra fesztiválra, általában minden alkalommal újat, és ezekben a darabokban néha-néha én is feltűnök. A tavalyi Ébren álmodik a magyar című előadásban szintén hasonló helyzetbe kerültem: kívülről is kellett figyelnem, hiszen én rendeztem, de belülről is, mivel játszottam is benne. Be kell valljam, ez nem mindig egyszerű. Az embernek tudnia kell a szövegét, igazodnia kell a karakteréhez, ugyanakkor a többiekre is figyelnie kell. Ez nem könnyű feladat.
Milyen szerepben láthatjuk a Mindhalálig 1917 című darabban?
Egy színész-rendező szerepet írtam magamnak: Gyóni Géza barátját, Nádasy József színigazgatót alakítom. Nádasy József volt az, aki Sopronból Szabadkára hívta Gyónit, és nagyon hamar szoros barátság alakult ki közöttük. De nézzük Nádasy karakterét: ő egy színigazgató, aki a maga módján meg akarja váltani a világot, ám ezt nem önzésből teszi. Hasonló személyiség, mint Gyóni. A fontos előadásokat, a klasszikusokat úgy kívánja megkedveltetni a közönséggel, hogy olcsó jegyeket ad, sőt van, akit ingyen enged be. Ezzel az embereket is szeretné segíteni, ugyanakkor fontos célja, hogy jövőt teremtsen a színháznak. Szeretné elérni és meggyőzni a fiatalokat, hogy később majd ők alkossák a színház közönségét. A biztos jövőért dolgozik ? talán ezért is olyan szimpatikus nekem.
Nádasy jó szellemiségű ember, aki jó üzleti érzékkel is rendelkezik és megérzi, hogy a zenés darabok egyszerűen vonzzák a közönséget. Egyébként ez a mai világban is így van: a musical, az operett rendkívül népszerű, az általa szerzett bevétel pedig lehetőséget teremt arra, hogy színpadra kerülhessen Shakespeare, Madách és Pilinszky is. Nos, épp ezt ismeri fel Nádasy és elárulom, a célja az, hogy a színházi előadások szüneteiben Gyóni megzenésített versei is elhangozzanak.
Nádasy bemutatása kapcsán felmerült bennem, hogy a darab igen részletesen mutatja be Gyóni Géza életét.
Így van. Bemutatom a személyiségét, a barátságát, a Boszniában töltött katonaéveit, de szó esik arról is, hogy alakult ki az első világháború, a második balkáni háború, tehát valóban sok minden megjelenik a szabadkai részben. Viszont amellett, hogy Gyóni életére fókuszálok, próbálok hiteles képet festeni a történelemről is. Fontos, hogy a néző lássa, milyen korszakban élt Gyóni Géza. És hogy milyen korszakban áldozta az életét a hazájáért.
A Mindhalálig 1917 hiánypótló műnek ígérkezik. Gondolt arra, hogy más formában is megörökítse Gyóni Géza örökségét?
Igen. Szeretnék egy hangoskönyvet kiadni év végén vagy jövő év elején, amelyben Gyóni Géza, Hamvas Béla, illetve Somogyváry Gyula alkotásai szerepelnének, valamint olyan költők és írók művei, akik részt vettek az első világháborúban. Kosztolányi, Móricz és Karinthy például tudósítóként voltak jelen az első világháborúban, de voltak, akik katonaként álltak helyt és olyanok is, akik hősi halált haltak. Tehát fontos célom, hogy egy olyan anyagot hozzak létre, mely bemutatja azokat a költőket és írókat, akik átélték az I. világháborút vagy megnyilatkoztak a harcokkal kapcsolatosan. Szeretnék emléket állítani azoknak, akik értünk haltak meg az első világháborúban.
Gyóni Géza mind életművével, mind életével csodás örökséget hagyott az utókorra. Ön számára mit jelent Gyóni Géza?
Valamikor régen olvastam a verseit, és tudtam róla mindent, ami kiemelkedő, de igazán jól nem ismertem. Pedig nemrég megtudtam, hogy még személyes kötődésem is van hozzá, ugyanis a legkisebb lányom harmadikos osztályfőnöke Gyóni Géza unokahúga. Épp a Gyóni Géza halálának századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen találkoztam vele, ahol elmondta, hogy az ő nagymamája volt Gyóni testvére. Ilyen kicsi a világ?
De hogy mit jelent nekem Gyóni Géza? Most már nagyon sokat! Remek költő és csodás ember volt, szociálisan érzékeny, erős magyar érzelmű, szókimondó, tiszta lelkű és igaz hitű. Én azt gondolom, meg kell őriznünk az emlékét, mert nemcsak a magyar költészet egyik oszlopos tagja volt, hanem az egyik legnemesebb magyar.
Készítette: Tóth Eszter
