Boszorkánysziget. Misztikus, rejtélyes, mesebeli fogalom. Egy olyan helyszín létezését sejteti, mely felkelti a kíváncsiságot, mégis óvatosságra int.
A valóságban a Boszorkánysziget nem egy mesebeli táj, hanem egy szegedi, Tisza-menti partszakasz, mely az alkotó számára különleges helyet jelent. Gimnáziumi éveinek szemlélődései köthetők ehhez az elhagyatott, bozótos partszakaszhoz. Emlékeinkbe mélyedve talán mindannyian találunk egy olyan természeti helyet, ahová elbújhatunk a világ elől, és szabadjára engedhetjük gondolatainkat. Ehhez a szubjektív meditációhoz pedig a vízpartok légköre különösen alkalmas. A víz áramlása nyomán a gondolatok is szabadjára indulhatnak, és érzéseket, emlékeket hívnak elő. Pontosan ennek a hangulatnak a megidézése a kiállított festmények célja.
A kompozíciókon mégsem látunk a valóságtól elrugaszkodott víziókat. Esetleg a kontrasztos színhasználat és a különös perspektívák szerkesztése enged arra következtetni, hogy nem pusztán tájképeket nézünk. Persze élethűen jelennek meg a víztükör hullámzó fodrozódásai, a rájuk árnyékot vető növények levelei, melyek látványa a szél suhogását is megidézi, szinte érezhetővé teszi a festményeken.
A vízpart mint személyes tér végigkíséri az alkotót. Nem véletlen, hogy önálló kiállítása éppen a bajai Eötvös József Főiskola Kortárs Galériájában látható. A városban nyaranta aktív művészeti élet folyik a rendszeresen megrendezett kortárs képzőművészeti művésztelepnek köszönhetően. Ezek az alkalmak és a város atmoszférája számos bemutatott festmény ihlető forrását jelentik.
A Duna partszakasza övezi Szentendre városát is, ahol a Régi Művésztelep kertjében Knyihár Amarilla műterme is található. Az említett Tisza-parti emlék pedig összefűzi ezeket a tereket a kiállításban.
Bärbel Jacks német filmrendezőnő 2019-ben készült, Dunáról szóló dokumentumfilmjében is szerepeltek a művész Víztükröződéses sorozatának darabjai. A dokumentumfilm a Duna teljes vonalán végighaladva mutatta be a városok nevezetességeit, Szentendre bemutatásakor pedig az ő festményei kaptak kiemelt helyet.
A Boszorkánysziget című kiállítás képein megjelenő vízpartok és vízfelületek látványa káprázatos abból a szempontból, hogy próbára teszi a szemünket és a megfigyelésünket. A tükröződések fontos kompozíciós szerepet játszanak. Ez a szerkesztési mód, valamint a fény-árnyék jelenségek időről időre visszatérnek a művész alkotásaiban. A látvány mindig magával ragadó és gyakran elgondolkodtató, mivel különféle irányú nézetek és térrészletek variációit bontogathatjuk bennük. Emellett pedig olyan komplex tájképek, melyek a külső mellett belső világokat is sejtetnek.
Knyihár Amarilla így beszél erről:
„A tükröződés egy elvont látvány, tulajdonképpen absztrakciós folyamat, melyben a torzult vagy fordított kép érdekelt. Az a kép, mely a tükröződő felület függvényében különböző fényviszonyok hatására módosul, nem pontosan kivehető képet ad a valóságról. A tükröződés által a gondolatainkban megalkotott kép egy következtetés. Abban az esetben, ha csak a tükröződő felületet látjuk, az eredeti látványt nem, akkor csak a tükörképből következtethetünk a valóságra. Ezért egyfajta alkotói folyamat zajlik le a nézőben, egy képzettársítás, mellyel a valóságot kénytelen elképzelni. A tükörkép és az elképzelt tér között számos szubjektív tartalom kaphat helyet, illetve a néző személyes térélményei befolyásolják a képalkotást a tapasztalt emlékképei alapján. A valóságos látványtól oly módon is eltávolítom a nézőt, hogy a természetes eredeti színállásokat megváltoztatom, felfokozom a színintenzitást vagy a tónust megfordítom, amellyel expresszív vagy álomszerű szürreális színvilágot alakítok ki.”
A természetképek ábrázolása tulajdonképpen végigkíséri a művészet történetét. A minket körülvevő világ lenyűgöző nagysága és ereje túlmutat az ember életén és léptékein. Knyihár Amarilla festményeit nézve erről az elemi erőről is gondolkodhatunk. A víz az egyik őselem, létezésünk alapfeltétele, vizeink tisztelete és megóvása pedig közös felelősségünk. A kortárs művészet aktualitásokra reflektáló képessége lehetővé teszi, hogy a nézőt aktív cselekvésre indítsa. A Boszorkánysziget című kiállítás művein keresztül belső világunk megértéséről és környezetünk megóvásáról is gondolkodhatunk.
Knyihár Amarilla Boszorkánysziget című kiállítása a bajai Eötvös József Főiskola Kortárs Galériájában 2021. november 18-ig látogatható.
Nyitókép: Örvény, 2019, 150x200 cm, olaj, vászon. Fotó: Knyihár Amarilla
