Az Én lettem a halál, a világok pusztítója című tárlat európai szinten is egyedülálló, melynek megvalósulását a Hirosimai Múzeum rengeteg tanáccsal segítette. A kiállítási teremként szolgáló folyosó falán egykori rajzok, grafikák idézik vissza a túlélők megrázkódtatását. A mérhetetlen pusztulásról az Amerikai Egyesült Államok egészen 1952-ig nem engedett fotókat publikálni, ezért a műalkotások nagyon fontos kordokumentumoknak számítanak az atomtámadások kapcsán.
Bármilyen meglepő, Magyarországon eddig nem volt Budapest ostromát bemutató kiállítás, annak ellenére, hogy a világhálón ez az egyik leginkább keresett történelmi témakör magyar vonatkozásban. Ezért ez a most megnyílt, egykor budapesti, stilizált padlásszoba ? mint a harcok hajdani színtere ? hiánypótlónak mondható a témában.
Cél, hogy az idelátogatók ne csak egy történelmi időutazáson vegyenek részt, hanem megemlékezésre is legyen idejük az egykori kórházi műtő vagy a harci cselekményt bemutató padlásszoba megtekintésekor, ezáltal fejet hajtva az áldozatok előtt.
A megnyitón a két díszvendég mellett Tatai Gábor, a Sziklakórház Atombunker Múzeum igazgatója is beszédet mondott, aki kiemelte: a huszadik század vérzivataros időszakában nem elsősorban az volt a hős, aki fegyverrel a kezében küzdött, hanem az, aki a kórház falai között orvosként, nővérként vagy egyszerű segítőként emberéleteket mentett.
?Abban az időszakban a hősiesség mértéke az volt, ki hány embert ölt meg, ki hogyan harcol, és kevésbé került az szóba, ki hány embert mentett meg. Sajnos most sincs ez másképpen, sőt romlott a helyzet, mert még kevesebb élménye van az embereknek a háborúról, nem tudják, ez mit jelent, és ugyanúgy az a hős, aki minél több embert megöl vagy bánt? ? fogalmazott Tatai Gábor. A békéért mindannyiunknak tennünk kell, és meg kell próbálnunk együtt élni normális keretek között. Ha ez nem történik meg, akkor az országok között előbb-utóbb háború tör ki, amely halált hoz a nemzetekre. A halálban pedig minden ember egyenlő, és akkor már nincs jelentősége, ki a vesztes vagy a győztes. A Sziklakórház látogatói a kiállításokon átélhetik azt a helyzetet, amikor nehéz körülmények között folyt a gyógyítás, a sebesültek és a betegek életének mentése. A múzeum életképekkel dolgozik, ezzel is segítve az akkori idők átélését, és közvetíti azt a fontos üzenetet, miszerint el kell kerülni a múltban történteket, és aktívan tennünk kell azért, hogy ilyen események a jövőben ne következhessenek be ? magyarázta Tatai Gábor. Az igazgató azzal az üzenettel és zárógondolattal fejezte be beszédét, hogy tudatosítani kell: ha a háború szelleme kiszabadul a palackból, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek mindannyiunkra nézve.
Dr. Földváry Gábor köszönetet mondott a tárlatok létrehozásáért és kifejtette: az ő korosztálya háborút csak kiállításokon látott. Tiszteletben tartja a kiállítások üzenetét, amely egyúttal főhajtás az egykori harcok résztvevői, áldozatai előtt is. Magyarország már nemzedékek óta békében él, de azért, hogy ez így is maradjon, szükség van az egykori események tárgyszerű bemutatására, ahogy ez a Sziklakórházban is történik. Az újonnan megnyílt kiállítások azt is bemutatják, hogy a II. világháború során már nemcsak katonák, hanem civilek is a harcok áldozataivá váltak. ?Az élet nem számítógépes játék, ahol újra kezdődhet minden. A harcok áldozatokkal jártak, és nekünk okulnunk kell a múltból, hogy még egyszer hasonló borzalmak ne történhessenek meg ? ezek a kiállítások is ezt a célt szolgálják? ? zárta beszédét a helyettes államtitkár.
Shimada Ryusuke a Japán Nagykövetség képviseletében köszönte meg az avatásra szóló meghívást. A 71 évvel ezelőtti borzalmak után Japánnak mint egyetlen, atomcsapást átélt országnak, az a küldetése, hogy megvalósítsa az atomfegyverek nélküli világot, és országhatárokra való tekintet nélkül hirdesse az atomfegyverek embertelenségét. Megemlítette, hogy Barack Obama amerikai elnökként ellátogatott el az atomtámadás helyszínére, és bíztató, hogy kifejezte az USA szándékát az atomfegyverek nélküli világ megteremtésére. Hozzátette: Magyarország és Japán erős partnerországok, amelyek sokat tesznek a globális leszerelés érdekében. A cél az atomfegyvermentes világ megteremtése, bármeddig is tart ez a folyamat, és bármilyen nehézségekkel is kell ennek érdekében megbirkóznunk ? fejezte be gondolatait a japán diplomata.
Tölgyesi Tibor
