 |
||||||
|
1921-ben született Budapesten asszimilálódott zsidó család egyetlen leánygyermekeként. Apja, Szenes Béla sikeres színpadi szerző volt.
Hanna a református Baár-Madas leánygimnáziumba járt, de az egyre erősödő antiszemitizmus és a nácizmus előretörése cionistává tette. 1927-ben megözvegyült édesanyja akarata ellenére héberül kezdett el tanulni és készülni kezdett az alijára.
1939 szeptemberében érkezett Palesztinába, és a nahalal-i lányok számára fenntartott mezőgazdasági iskolába járt, ahol először kezdett el költeményeket írni. Két év múlva a Caesarea melletti Sdot Yam kibbuchoz csatlakozott.
1943-ban kezdett el foglalkozni a gondolattal, hogy visszamegy Magyarországra, hogy aliját szervezzen a fiatalok között, és hogy anyját kimentse. Csatlakozott a brit hadsereghez, és önkéntesként egy csoport palesztinai zsidó fiatallal együtt ejtőernyős kiképzést kapott Egyiptomban. A kiképzés célja az volt, hogy a náci vonalak mögött szervezzék és segítsék a zsidó ellenállási mozgalmat. Két társa, akiket a britek magyarországi munkára szemeltek ki, Joel Nussbächer (Palgi) és Goldstein Peretz (Ferenc) voltak.
A brit királyi légierő (RAF) ejtőernyőseként az olaszországi Bariba vitték őket, majd 1944 márciusában 4 férfi társaságában ledobták Jugoszlávia partizánok ellenőrizte területe felett.
Miután megtudták, hogy a németek bevonultak Magyarországra, Szenes Hanna Reuben Dafni társaságában 1944 június 9-én átlépte a magyar határt, de rögtön elfogták, és a szombathelyi börtönbe szállították, ahol kihallgatták. Palgi és Goldstein eljutott Budapestre, de ők is a hatóságok kezére kerültek.
Szenes Hannát Budapestre szállították, ahol 5 hónapon keresztül válogatott kínzásokkal próbálták információi kiadására kényszeríteni, és édesanyjával is szembesítették, hogy valljon, sőt le is tartóztatták.
A Szálasi-puccs után, 1944 októberében a nyilasok bíróság elé állították, majd hazaárulás vádjával elítélték és november 7-én kivégezték. 23 éves volt ekkor.
Földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították és a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték végső nyugalomra.
Szenes Hanna kiváló író és költő is volt. Fogsága idején keletkezett versei a véletlennek köszönhetően megmaradnak, amelyet azóta a világ számos országában kiadtak, nagyon sok nyelvre lefordítva. Több versét, így az 1944 májusában Palesztinában íródott Boldog a gyufa (Ashrei Hagafrur) kezdetűt is egész Izraelben és a zsidó világban népdalként éneklik.
A hegedű című, erősen önéletrajzi ihletésű egyfelvonásos darabjában egy fiatal lányról ír, aki feladja karrierjét azért, hogy egy kibbuchoz csatlakozzon.
