Az emlékezetes percek, pillanatok főszereplőit díjazták december 12-én Aase-díjjal, amelyet Gobbi Hilda alapított végakaratában az epizódszerepek megformálói számára. Évente két női és két férfi epizodista veheti át az elismerést. Idén a díjat Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár adta át Dimanopulu Afroditénak, Szoboszlai Évának, Kertész Péternek és Szatmári Györgynek.
Krucsainé Herter Anikó beszédében a díj jelentőségéről szólt. Mint mondta: a színpadon az emlékezetes pillanatok megformálásához nagy tehetségek, színes egyéniségek, kiváló színészek kellenek, akik képesek a karakter minden jegyét egyetlen pillanatba sűríteni, egyetlen jelenetben egy egész élettörténetet elmondani. Nem véletlen, hogy a díj Henrik Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról, Peer Gynt édesanyjáról kapta a nevét, mert bár maga a szerep rövid, felejthetetlen alakításra nyújt lehetőséget. Aase megformálása Gobbi Hilda egyik emlékezetes alakítása volt, a Nemzeti Színházban 1940-ben játszotta a szerepet.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a díj kifejezetten szakmai elismerés, amely odaítéléséről a hozzáértő kollégák és pályatársak döntenek, a színművészekből álló kuratórium tagjai: Blaskó Péter, Martin Márta, Méhes László, Pogány Judit és Szilágyi Tibor. Az Aase-díj alapkezelője a kulturális tárca és a Magyar Színházi Társaság.
A díjazottak közül Dimanopulu Afrodité az egri Gárdonyi Géza Színház tagja, Szatmári György a Miskolci Nemzeti Színház művésze, Szoboszlai Éva elsősorban az Evangélium Színházban szerepel. Kertész Péter játszott a Budapesti Operettszínházban, a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban, jelenleg szabadúszó, rendszeresen látható a Turay Ida Színházban és a Karinthy Színházban.
A színészek alakításait egy-egy videójelenettel is megidézték, a színdarabokból lejátszott részletek után pedig azzal bocsátották útjukra a díjazottakat, hogy kívánnak nekik sok-sok olyan karakterszerepet, amelyeket ők fognak naggyá és emlékezetessé tenni.
Keszég László, a Magyar Színházi Társaság elnöke a Bálint Lajos-vándorgyűrűt adta át, melyről elmondta, hogy 40 éve alapították, és minden évben egy dramaturg vagy művészeti titkár veheti át. Idén az utóbbi került sorra. Farkas Irén, a Szolnoki Szigligeti Színház művészeti titkára vehette át az elismerést. A díj kezelője a Magyar Színházi Társaság, odaítéléséről évente a Színházi Dramaturgok Céhe, illetve a Színházi Titkárok Társasága dönt.
A Domján Edit-díjat Széles Zitának, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművészének adta át Takács Katalin, a Domján Edit Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szakonyi Károly író, a kuratórium tagja. Takács Katalin elmondta: kicsi lányként ismerte meg Széles Zitát, és már az első találkozásuktól kezdve szerette, mert megérezte benne, hogy nagyon érdekes és különleges személyiség. Urbán Balázs, az alapítvány kuratóriumának tagja is üzent a művésznőnek, amelyet Takács Katalin olvasott fel. Mint elhangzott: Széles Zita nehezen összetéveszthető, karakteres alkat, aki nem klasszikus díva, tragika, komika vagy naiva, de szinte az összes szerepkör árnyalatai megtalálhatóak színészi személyiségében, így játszhat el egészen eltérő karakterek sorát.
Az alapítvány a vidéken játszó tehetséges fiatal színésznők művészetének elismerésére hozta létre a díjat, amelyet évente egyszer adnak át decemberben Domján Edit születésének évfordulója alkalmából. Odaítéléséről a vidéki színházak javaslatai alapján dönt a kuratórium.
A rendezvényen átadták az Ivánka Csaba-díjat is, melyet Papadimitriu Athina vehetett át Hirtling István és Papp Zoltán színművésztől. Hirtling István elmondta: az Ivánka Csaba nevét viselő díjat a Nemzeti Színház fiatalon elhunyt Jászai Mari- és Tamási Áron-díjas színész-rendezője emlékének ápolására és a magyar színházművészet támogatására alapította a művész családja 2000-ben. Hirtling István arról is beszélt, milyennek látta személyesen Ivánka Csabát. Mint mondta: minden szerepében Jézus szemét látta a tekintetében, hiszen fiatalon nemcsak megformálta a csíksomlyói Passióban Jézust, hanem a személyisége, jósága is hozzá volt hasonlatos. A kuratórium célkitűzése, hogy évente egy alaklommal olyan művészekre hívja fel a figyelmet a díj átadásával, akik Csaba pályájának fontos partnerei voltak, és akik művészi és emberi értékeikben hozzá hasonlóan gazdagok.
Papadimitriu Athina elmondta: nincs annál nagyobb díj, mint amikor az embert az utcán megszólítja egy néző egy ölelésre, egy puszira, de az is hatalmas elismerés, ha a pályatársai emlékeznek meg alakításairól. Ivánka Csabáról megjegyezte: hihetetlen energia áradt belőle a színpadon, és fájdalmasan érintette pályatársait az elvesztése. Mint mondta: jobban örülne a díj helyett annak, ha most az utcán szembe jönne vele, megszólítaná és adna neki egy puszit.
Forrás: Kultúra.hu/MTI
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
