Emlékház és kiállítás a királyok székesfehérvári kútjánál
(MTI) A közkút és a lakóház funkcióját egyesítő egyemeletes, késő barokk kori kútházat és a hozzátartozó egykori lakóházat több mint másfél évi munkával újították fel. A falai között berendezett kiállítás fotók, egykori térképek, valamint régészeti és tárgyi emlékek segítségével mutatja be a hagyományait leghívebben őrző és ápoló székesfehérvári Felsőváros történetét, és az épület földszintjén látható még az egykori, bő vizű kút helye is. A kút egykori funkciójára most két működő, de nem ivóvíz minőségű vizet adó kút is emlékeztet.
A felújított épületben az állandó tárlat mellett a városrész két önkormányzati képviselőjének az irodái, valamint a felsővárosi nyugdíjasklubok és a katolikus legényegylet kaptak helyet.
A tervek szerint a következő lépésben felújítják a padlásteret is, ahol kiállításokat rendeznek majd.
Az emlékház avatóünnepségén Cser-Palkovics András polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy Székesfehérvár lakóinak kötelessége és közös felelőssége a város megmaradt emlékeinek, értékeinek őrzése, gondozása. Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnök hangsúlyozta, hogy a történelmi múltjához ragaszkodó város Királykút emlékház felújításával, megnyitásával is bizonyítja, hogy méltó módon óvja emlékeit.
Az egykori leírások és a városi legenda szerint Székesfehérvár középkori eredetű kútja onnan kapta a nevét, hogy a fényes ceremóniákra érkező királyok a városba való bevonulásuk előtt ott álltak meg és vízénél frissítették fel magukat.
Az, hogy valóban így volt-e, mindeddig nem nyert teljes bizonyosságot, de mivel a jó vizű, bő hozamú kút a Győr, Komárom és Buda felől Székesfehérvárra érkező utazók útjába esett, feltehető, hogy a Budáról érkező uralkodók is ott tartottak rövid pihenőt.
Siklósi Gyula, a Székesfehérvár történelmét kutató régészprofesszor úgy véli, a legendának lehet valóságalapja, a kutatások szerint ugyanis a kúttól 150 méternyire állt az a kápolna, ahol több leírás szerint is utolsó pihenőjüket tartották a fényes ceremóniákra és törvénylátó napokra Fehérvárra érkező méltóságok. A hagyomány igazságát látszik alátámasztani Ludovicus Tubero történetíró, s a Thuróczi krónika egyes leírása is.
A kút a középkorban nem egyszerű, célszerű építmény, hanem a városi élet szimbóluma is volt. A középkori, törökkori, majd a barokk Székesfehérváron ezt a szerepet a Királykút töltötte be, s mivel a város nagyobbik részének vízellátását is adta, minden vele kapcsolatos kérdés stratégiai fontosságú volt.
A Királykút épületének az elmúlt századokban többféle funkciója volt. A kútházat magába foglaló épület és a hozzátartozó lakóház falai között működött bognár- és kovácsműhely, tűzoltó fióklaktanya, az 1920-as években pedig ott volt a városi kútmester munkahelye is. A felújítást megelőzően a városi könyvtár egyik fiókbibliotékájának adott helyet.
A Királykút története rövidesen könyvben is megjelenik.