A Mozgó dó. IV. − Zene a katedrán című konferencia a kodályi énekgyakorlatok elemzésével, értékelésével foglalkozik, kitérve a művek művészetelméleti vonatkozásaira és a kulturális környezetükre is.
A tanácskozás témái között szerepelnek Kodály Zoltán zenepedagógiai műveinek használatával kapcsolatos módszertani kérdések, a Kodály-koncepció a magyar hangszeres iskolákban és a romantikus stíluselemek Kodály énekgyakorlataiban. A rendezvény élőben követhető az MMA MMKI YouTube-csatornáján.
Kodály Zoltán a múlt század harmincas éveitől fogva készített a zenepedagógiát segítő, ének-zene órákon használható gyakorlatokat a legkülönbözőbb szinteken, írt óvodásoknak és zeneakadémistáknak egyaránt. Komponált szöveggel énekelhető és csak szolmizációs hangokkal előadható egy-, két- és háromszólamú darabokat. Található köztük olyan is, amely akár színpadon is előadható, nagy részük azonban a kórusművek előadásának előkészítője.
Kortárs költőket is megszólítottak ezek a darabok, találkozhatunk Weöres Sándor és mások alkotásaival is szövegként. E művek elkészítésekor Kodály figyelt a változatosságra is. Nagy részük kottában íródott, de akadnak úgynevezett betűkottás, azaz csak a ritmust és a szolmizációs nevet mutató, egyszerűen olvasható etűdök is. Van köztük olyan, amelyben a két szólam külön füzetekben jelenik meg, hogy előadásuk még jobban megkívánja az egymásra figyelést, felhívja a figyelmet a szólamok közötti egymásrautaltságra. Található a violinkulcstól eltérő írásmód is, és van, ahol a kulcsok váltakozása is megjelenik.
Ezek a gyakorlatok végigkísérik a zenét tanulók életét, segítségükkel a zenei írás-olvasás a legmagasabb szintig elsajátítható úgy, hogy közben a tanuló a különféle zeneszerzői fogásokkal, zenei formák miniatűr változataival, izgalmas hangsorokkal és a magyar népzenével is megismerkedik.
Nyitókép: Kodály Zoltán a 80. születésnapja alkalmából szervezett díszelőadáson, az Erkel Színházban (1962). Fotó: MTI/Molnár Edit
