Kodály Zoltán

Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán

„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.

Március 6-án történt

2025. március 6-án hunyt el Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, aki többek között a Budapesti Kamaraszínházban, a Gyulai Várszínházban, az Új Színházban, a Szabadkai Népszínházban, a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban állított színpadra előadásokat. Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült, de a Video Blues, a Félelem és reszketés, a Légyfogó, A hetedik kör és A martfűi rém megrendezése is a nevéhez fűződik. Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023-ban mutatták be.

Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”

Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.

Főként a kamarazenében alkotott újat a miniatúrák 100 éves mestere

Február 19-én ünnepli századik születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. A kortárs zene világhírű alakjának tiszteletére február 15-én fesztivál kezdődött a Budapest Music Center (BMC) szervezésében, ennek keretében mutatják be a zeneszerző Die Stechardin című új egyfelvonásos operáját és a Kurtág-töredékek című dokumentumfilmet.

A slágergyáros, akit nem sok választott el attól, hogy bárzongorista maradjon

Hatvan éve, 1966. február 15-én halt meg Eisemann Mihály zeneszerző, karmester, zongorista, számos operett és filmzene – egyebek között a Miss Amerika, A cirkusz csillagai és a Bástyasétány 77, illetve a Hyppolit, a lakáj – betétdalainak, valamint számtalan máig örökzöld slágernek a komponistája.

Hatvan zeneszerző 250 művének ősbemutatóját vezényelte a száz éve született Lehel György

Száz éve, 1926. február 10-én született Lehel György Kossuth-díjas karmester, aki több évtizeden át állt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén. Koncertjeinek száma meghaladta a kétezret, és mintegy ötven hanglemezfelvételt készített.

Elhunyt Vásáry Tamás zongoraművész, karmester

Életének 93. évében, csütörtökön éjjel halt meg Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István-rend birtokosa, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület pénteken az MTI-vel.

Farkas Ferenc több mint hatvan film- és színpadi zenét komponált

Huszonöt éve, 2000. október 10-én halt meg Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a múlt század magyar zenéjének kiemelkedő egyénisége, az Egy úr Velencéből, A bűvös szekrény, a Furfangos diákok és a Csínom Palkó komponistája.

A magyar dalszerzést ünnepli az Artisjus bookazinja

Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a dalszerzők napjára, október 8-ra megjelenő Dalszerző bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely azt ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve.

Játszhatatlannak ítélték Bartók Béla egyetlen operáját

Nyolcvan éve, 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban Bartók Béla, a múlt század egyik legnagyobb komponistája, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus, a Cantata Profana, az Allegro barbaro, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin szerzője.

Kalandos út vezette a zenei pályára az első magyar Grammy-díjast

Sorozatunkban azokat a nagy elsőket mutatjuk be, akik példátlan teljesítményeikkel új szintre emelték a magyar kultúrát. Ezúttal Solti Györgyöt, az első magyar Grammy-díjast ismerhetjük meg közelebbről.

Szent István zenei értelemben is államalapító volt

Körmendy Zsolt – mint ő nevezi magát – zeneközvetítő. A KaposFesten tartott két előadása alapján úgy gondoltuk, ha valaki, ő képes lesz elmagyarázni, mit jelent az, hogy egy zene magyar.

Vujicsics Tihamér, a reneszánsz szellem és a hobólélek

Ötven éve, 1975. augusztus 19-ről 20-ra virradóra vesztette életét Damaszkusz közelében, légi balesetben Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Palóc fantázia, Kalotaszegi concerto és Drágszéli táncok, Makar Csudra, Kádár Kata, Csodafurulyás juhász.

Erdő mellett estvéledtem

<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="10_MEME_MOBIL_Erdo_mellett_estveledtem" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/6852b6087dd8727d38e8ae6d" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>

Ó, mely sok hal

<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="37_MEME_MOBIL" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/6852f9525706dae127da9aa0" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>

Serkenj fel

<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="41MEME_MOBIL" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/685313a35706dae127e88682" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>