A hírhedt berlini fal leomlásának 18. évfordulóján rendezett ünnepi ülés keretében a honatyák túlnyomó többsége az emlékmű felállítása mellett szavazott, sőt ezúttal egészen konkrét határozatot hozott. Nevezeten azt, hogy az egység és a szabadság emlékművét Berlinben kell felállítani, s legkésőbb 2009 őszéig, a fal leomlásának 20. évfordulójáig.
Ebben - igaz, több éves vita után - immár egyetértésre jutottak a német parlament pártjai, abban azonban még távolról sem, hogy az egység emlékműve egészen pontosan hol álljon s milyen is legyen. Kicsivel nagyobb volt a konszenzus az előbbit illetően, a legtöbb honatya ugyanis amellett foglalt állást, hogy az emlékműnek mindenképp Berlin központjában kell állnia. De hogy milyen is legyen, arról még a leghalványabb egyetértés sem körvonalazódott.
Ráadásul a fal leomlásának évfordulóján sokan felvetették, hogy nemcsak Berlinben kellene ilyen emlékművet létrehozni. Hanem például Lipcsében is, ahol 1989 őszén a hajdani kommunista rendszer, az egykori NDK elleni, rendszeres hétfői tüntetések megkezdődtek.
Amúgy az emlékmű felállításának terve nem új. Azt az NDK utolsó miniszterelnöke, az egykori polgárjogi harcos, ma a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tekintélyes politikusa, Lothar de Maiziére pontosan hét évvel ezelőtt kezdeményezte, akkor azonban a Bundestag - ki tudja, miért - nemet mondott. Mára teljesen megváltozott a hozzáállás, legalábbis az alapkoncepcióhoz. Az emlékmű egyik legfőbb támogatója, Norbert Lammert konzervatív parlamenti elnök az emlékmű mielőbbi felállításának szükségességéről beszélt, míg helyettese, a szociáldemokrata Wolfgang Thierse mindennek kapcsán az egység és a szabadság elválaszthatatlanságát hangsúlyozta.
Mindez persze nem akadályozta az egyesek szerint az évfordulóhoz "méltatlan" vitákat. Sokan voltak, akik azt hangoztatták, hogy a helyszín Lipcse kell legyen. Ugyanakkor mindennek kapcsán mégis több volt az olyan józan hang, amely arra figyelmeztetett, hogy a tényleges történelmi helyszíneket semmiképp nem szabad "kijátszani" egymás ellen.
Sokak szerint nyomós érvként hatott Ronald Pofallának, a szociáldemokratákkal közösen kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkárának állásfoglalása. Pofalla ugyanis pénteki parlamenti nyilatkozatban azt hangoztatta: az emlékműnek ott kell állnia, ahol az emberek a legtöbbet szenvedték Németország több évtizedes kettészakítása amiatt. Így az még teljesen a jövő "zenéje", hogy az emlékmű milyen is legyen, de az biztos, hogy 2009. novemberére 9-re állnia kell.
(Múlt-kor/MTI)
