Az amerikai kongresszustól nem messze elhelyezett köztéri szobor - egy fáklyát tartó nőalak - avatási ünnepségén beszédet mondott George Bush amerikai elnök és a magyar származású Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Az elnök beszéde nem volt mentes az aktuális poltikai párhuzamoktól sem, hiszen szerinte "a kommunistákhoz hasonlóan az erőszakos iszlám radikálisok is bukásra vannak ítélve".
Az amerikai kongresszus 1993-ban fogadott el törvényt arról, hogy a kommunista világdiktatúra áldozatainak emlékére emlékmű épülhet Washingtonban. A Republikánus Párt és a Demokrata Párt által egyaránt támogatott törvény nyomán alakult meg a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány, amely csaknem egymillió dollár magánadományt gyűjtött össze a szoborállításra.
A három méter magas bronz alkotás annak a nagy méretű fehér szobornak a kicsinyített mása, amelyet 1989-ben kínai diákok emeltek a Tienanmen téren, és amelyet kínai harckocsik a demokratikus mozgalom vérbefojtásával leromboltak. A szabadság istennőjének Tienanmen téri szobrát a New York-i Szabadság-szoborról mintázták. Mint az amerikai sajtó megjegyezte, az emlékmű, amelyet eredetileg a Capitolium dombján szerettek volna felállítani, nincs a turistaútvonalak mentén. Aki viszont szemből nézi a három főút kereszteződésében emelt bronzszobrot, a fák lombkoronái felett ráláthat a Capitolium fehér kupolájának tetején álló, szintén bronzból készült Szabadság-szoborra.
Az emlékalapítvány először egy 100 millió dolláros múzeumot szeretett volna építeni Washingtonban az ottani Holokauszt Emlékmúzeum mintájára. Lee Edwards alapítványi igazgató - akinek Bush elnök az avatási ünnepségen külön köszönetet mondott erőfeszítéseiért - egykor nemes célnak nevezte, hogy a hidegháborús években a kommunista diktatúrák által megölt emberek mindegyikének emlékére egy dollárt fordítsanak. Az alapítvány vezetése körüli gondok és főleg az adománygyűjtési nehézségek miatt a múzeum építésének ötletét azonban elvetették.
A washingtoni emlékalapítvány adatai szerint a kommunista önkényuralmi rendszerek 100 millió ember életét követelték az egykori Szovjetuniótól kezdve, Lengyelországon, Románián és Kínán keresztül Kubáig, Észak-Koreáig. Kína diktátorai 65 millió embert mészároltak le, a Szovjetunióban 20 millióan pusztultak el. A "kommunista holokauszt" több áldozatot követelt, mint az összes 20. századi háború együttvéve; Észak-Koreában és Kambodzsában 2-2 millióan, Afrikában 1,7 millióan, Afganisztánban 1,5 millióan, Vietnamban egymillióan haltak meg, az egykori kelet-európai kommunista államokban szintén egymillióra tehető az áldozatok száma.
Az emlékalapítvány az interneten virtuális múzeumot akar létesíteni és a jövőben valamikor valódi múzeumot is épít azzal a céllal, hogy megismertesse a világot a kommunizmus bűneivel és áldozataival.
(Múlt-kor/MTI)
