(MTI) Az 1956-os magyar forradalom számára ? számos más lengyel városhoz hasonlóan ? a Magyarországtól legtávolabb fekvő lengyel városban is gyűjtöttek adományokat, pénzt, élelmiszert, vért, gyógyszert. Szczecin akkoriban Csepel testvérvárosa volt, ezért a több teherautónyi adományt egyenesen oda küldték. A szállítmány a forradalom leverése után indult el és ért Csepelre, amelyet a szovjet csapatok hevesen támadták is az ottani ellenállás miatt. Szczecinben bélyeget is adtak ki, amelyen két egymásba fonódó kéz és a Szczecin ? Csepel felirat látható.
1956. december 10-én a városban 2-3000 ember tüntetett a szovjet konzulátus épülete előtt a beavatkozás ellen. Megostromolták és elfoglalták a képviseletet. Ez volt az egyetlen szovjet külképviselet az egész keleti tömbben, amelyet megostromoltak és elfoglaltak.
A rendőrség később a résztvevők közül többeket azonosított. Kirakatpereket rendeztek, többeket bebörtönöztek, másoknak a karrierje tört meg, évekig megfigyelték őket.
A megostromolt épület 1947?1990 között volt szovjet konzulátus, jelenleg a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) szczecini részlege működik benne. A háromnyelvű ? lengyel-magyar-angol ? emléktábla az épület falán kapott helyet. Kiss Róbert varsói magyar nagykövet avatta fel, jelen volt egy csepeli küldöttség is Ábel Attila alpolgármester vezetésével. A táblaállítást Tischler János történész, az 1956-os magyar és lengyel események összefüggéseinek kutatója, a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója kezdeményezte, és Szczecin városa finanszírozta.
Tudományos szimpóziumot is rendeztek, amelyen ? s a táblaavatáson is ? megjelent az egykori események több résztvevője. Az 55. évforduló kapcsán szerdán az egyik szczecini moziban a helyi iskolásoknak levetítették Mészáros Márta A temetetlen halott című, 1956-os témájú filmjét.
