 |
(MTI) A diktátort és szeretőjét, Clara Petaccit a svájci határ közelében, Dongo faluban fogták el, majd egy közeli településen, Giulino de Mezzegrában végezték ki 1945. április 28-án. Holttestüket Milánóba vitték, és a Piazzale Loretón kiakasztották.
Az emléktáblát annak a háznak a falára erősítették, amelyben a Duce utoljára meghúzta magát, mielőtt Svájcba menekült volna Petaccival. Mintegy kétszáz újfasiszta vett részt a vasárnapi emléktábla-avatón, amelyet az Olasz Szociális Köztársaság Harcosainak Nemzeti Uniója kezdeményezett. Jelen volt az ünnepségen a falu polgármestere, és a táblát megáldotta egy pap. A tábla helyén korábban egy fekete kereszt volt, amelynek felirata szintén jelezte, hogy a ház a fasiszta államférfi menedékéül szolgált, és hogy ott ölték meg. A keresztnél korábban is rendeztek megemlékezést Mussolini hívei.
Az olasz partizánszövetség (ANPI) elítélte az emléktábla-avatást. "Szomorúan állapítjuk meg: annak dacára, hogy Olaszországnak antifasiszta alkotmánya van, még mindig vannak olyanok, akik segítik a fasisztákat ilyen demonstrációk megrendezésében" ? áll az ANPI közleményében.
A szélsőjobboldali csoportokban Mussolini iránt élő nosztalgia személyi kultuszt vont köré, és minden évben több ezer híve látogat el szülőfalujába, Predappióba, ahol maradványait 1957-ben eltemették. Első nyughelye egy jelöletlen sír volt, amelyből egy jobboldali újságíró, Domenico Leccisi 1946-ban ellopta a holttestet és elrejtette. Pár hónappal később a hatóságok megtalálták a földi maradványokat. A meggyőződéses fasiszta Leccisi több mint tízéves kampányának eredményeként végül 1957-ben temették el újra Mussolinit Predappióban.
