„Itt ma egy olyan költőnek, gondolkodónak állítunk emléket, akitől mindannyian mind a mai napig sokat tanulhatunk őszinteségről, szembenézésről és mindenekelőtt a szabadságról” – emelte ki a helyszínen tartott beszédében Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója.
Mint mondta, a költőt kiemelkedő intellektusa, érzékenysége, tehetsége emelte kortársai fölé. Személyes emlékeit felidézve kifejtette, hogy „magánemberként nagyon tudott figyelni másokra, gyermekien kíváncsi volt, tele volt részvéttel és szeretettel, ám a legfontosabb, hogy Petri György rendíthetetlen és mindent felülíró szabadságvágya meghatározta egész életét”. Kiemelte: verseiből a következő nemzedékek megérthetik, hogy miért volt elviselhetetlen a Kádár-rendszer, és hogy mit jelentett a szabadság hiánya.
Schmidt Mária elmondta, hogy a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum a költő születésének 80. évfordulója alkalmából egy interjúkötetet is megjelentetett Petri György különbözése címmel, Tasi József irodalomtörténész interjúja alapján. Ebben a költő részletesen mesél gyermekkoráról, gimnáziumi és egyetemi éveiről, barátairól, szerelmeiről, de a személyes beszélgetésekből kirajzolódik a diktatúra mindennapokra gyakorolt hatása és az ellenzéki lét minden sajátossága is.
Soproni Tamás, a kerület polgármestere úgy fogalmazott: Petri György neve összefonódott Budapesttel, hiszen Budán volt gyerek, majd Terézvárosban alkotott és írta versei nagy részét. „Nemcsak műveltsége és kompromisszumot nem ismerő szabadságvágya volt egyedülálló, hanem az is, hogy mindenben meglátta az értéket” – mutatott rá.
Kiemelte: „Petrit olvasva nem leszünk vidámabbak, de okosabbak igen, legalábbis többet értünk meg a világból, a méltóságról, a kapcsolatokról és a szabadságról”. A polgármester hangsúlyozta: nemcsak az a művészet érvényes, ami gyönyörködtet, hanem az is, ami néha kellemetlen érzést kelt az olvasóban. „Mert ilyen a valóság, és különösen ilyen volt a puha diktatúra hétköznapisága. Ezzel szemben pedig csak kérlelhetetlenséggel lehet fellépni.”
Az eseményen bejelentették, hogy elkészült Petri György szerzői oldala a Kertész Imre Intézet digitális tudástárában, amely ezzel teljessé is vált.
A honlap irodalmi digitális tudástárán Kertész Imre, Pilinszky János, Petri György, Sziveri János és Arthur Koestler életútja és életműve érhető el interjúrészletekkel, fotókkal, dokumentumokkal, irodalomtörténeti érdekességekkel illusztrálva.
Petri György Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító aloldalán az életrajz menüpont alatt életének fontosabb állomásai, interjúrészletek, fotók és dokumentumok találhatók, valamint az életeseményekhez kapcsolódó versek, versrészletek is olvashatók. A művek alatt a költő köteteinek rövid ismertetése, korabeli fogadtatásának jegyzéke, valamint az egyes kötetek tartalomjegyzéke és könyvadatai találhatók, a több mint ezer tételes bibliográfia menüpont pedig a költő művein túl a Petri Györgyről szóló szakirodalmat is listázza.
A galériában a korábban már ismert fotókon túl helyett kapott egy-két ritkán látott portré is, a hang és film aloldal különlegességei között pedig megtalálhatók a Tasi József-életútinterjú részletei. A beszélgetés hanganyaga a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) kutatható. A nyilvánosság előtt eddig ismeretlen hangfelvételeken Petri György saját verseit szavalja el.
Az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét bemutató Kertész Imre-szerzői aloldalt 2018. november 9-én, Kertész Imre születésnapján indította útjára a nevét viselő Intézet. A honlap 2022 márciusában Sziveri János-oldallal bővült, majd néhány hónappal később a Pilinszky-szerzői oldallal gazdagodott, végül 2023 márciusában elindult az Arthur Koestler-szerzői oldal is az író, újságíró, filozófus halálának 40. évfordulója alkalmából.
Fotók: Kertész Imre Intézet / Fejes Bence
