Ágoston Gergely, a fiumei Baross Gábor Kör alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy Lehoczky Tivadar sorsa igazi közép-európai sors: apja szlovák, anyja német, ő Horvátországban született, magyar tudós lett, s a kárpátaljai ruszinok néprajzával foglalkozott.
Lehoczky Kassán szerzett jogi diplomát, majd Munkácson fejtette ki tudományos munkásságát, és ott is van eltemetve. Lehoczky legnagyobb műve az 1881-ben Ungváron kiadott Bereg vármegye monográfiája, és az ő nevéhez fűződik a munkácsi múzeum megszervezése is. Beregszászon 1999-ben róla nevezték el azt a kutatóintézetet, amelyben a Kárpátalján folytatott interetnikus kutatások összehangolásán dolgoznak.
Mivel Bereg megye ma részben Ukrajnához, részben Magyarországhoz tartozik, ezért elmentek a táblaavatóra Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselői is. Ukrajnából Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség alapító elnöke, Fuzine város és a horvát megye képviselői, valamint Mohai László zágrábi magyar nagykövet jelent meg az eseményen.
Előtte Fuzinében fölavatták azt a parkot, amelyben Franjo Rackinak (1828-1894), a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia alapítójának és első elnökének szülőháza áll.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
