A síron belül talált felirat tanúsága szerint a hölgyet Nehmes Bastetnek hívták, s a 22. dinasztia idején (i.e. 945-712), a karnaki templomban Ámon-Rének énekelt. Valószínűleg az egyik Ámon-pap lánya lehetett ? más magyarázatot egyelőre nem találtak arra, hogy a nőnek hogyan sikerült ilyen előkelő helyet biztosítani a túlvilági élet megkezdéséhez.
Halálának idején Egyiptomot líbiai uralkodók kormányozták, a thébai magas rangú papok viszont függetlenek voltak. Hatalmuk akkora volt, hogy a fáraók és családtagjaik részére fenntartott helyre saját leszármazottjaikat is eltemethették ? fejtette ki Manszúr Boraik, az egyiptomi Régiségügyi Minisztérium luxori tisztviselője.
A sírra véletlenül bukkantak a svájci kutatók. A Bázeli Egyetem szakembereinek feladata ugyanis az, hogy megtisztítsák és dokumentálják a völgy kevéssé ismert temetkezési helyeit. Éppen III. Thotmesz fáraó száz évvel ezelőtt megtalált sírját tisztították, amikor egy aknára leltek; a teremben egy feketére festett, hieroglifákkal díszített faszarkofág tárult a kutatók szeme elé.
Maga a sír a 18. dinasztia (i.e. 1550-1292) temetkezési szokásaira utal, de azt egyelőre nem tudni, hogy mi vezette erre a megállapításra a kutatókat, s hogy eredetileg kit temettek ide.
