Az egykori indóház ideiglenes műemléki védelmet élvez, az ideiglenes védelem 2008. december 21-ig érvényes, további egy évre szóló meghosszabbításáról 2008. december 10-én hozott határozatot a Hivatal. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a bontást azonnali hatállyal leállíttatta, a bontás miatti bírság, a büntetőjogi feljelentés, illetve a lehetséges visszaépítés kérdéséről a helyszíni szemle után dönt.
A Budapest-Pécs Vasút Rt. az egyike volt azon magántársaságoknak, melyek a kiegyezést követően vasútvonalakat építettek. A társaság elnöke az 1885-1891 között végrehajtott államosításáig Pallavicini Ede volt. A vasútvonal kiépítéséről az 1881. évi XLVI törvénycikk rendelkezett. "A m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi állomásától kiinduló, s Dombováron át a Pécs melletti Szent-Lőrinczig vezető I. rendü gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány, a törvényhozás által jóváhagyatván, beczikkelyeztetik." (sic) A vonal a Magyar Királyi Államvasutak kelenföldi indóházából indult, de a vasútvonalat a Magyar Általános Hitelbank és a Cs. kir. szab. Osztrák Kereskedelmi és Iparhitelintézet építette ki, illetve működtette.
Az épület a Budapest-Pécsi Vasút Rt. ezen vonalának felvételi épületeként épült. A 206 km hosszú Budapest-Pécs vonal Kelenföld-Baranyaszentlőrinc közötti szakaszát 1882. november 16-án avatták fel. A felvételi épület építési ideje 1882. A most elbontott ház egy, a Kelenföldi pályaudvar felvételi épületétől mintegy 150 méterre szabadon álló, téglány alaprajzú, nyeregtetős épület. Emeletes középrizalitjához földszintes oldalszárnyak csatlakoznak. A téglaarchitektúrás homlokzatokat farkasfogas osztó- és koronázópárkány tagolja, a középrizalit nyílásai keretezettek. Az oldalszárnyak padlásajtajaihoz külső falépcsők vezetnek.
