A közelmúltban vásárlás útján az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) birtokába került báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kézirata. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható.
Az ismertetés szerint az előadásjegyzetek különleges értékét emeli, hogy Eötvös élete során soha nem írt tankönyvet. Az idő hiányán túl a tankönyvírás feltehetőleg azért maradt el, mert a munkájára jellemző műgond és lelkiismeretesség mellett nem érezte előadásainak tartalmát kellően kiforrottnak. Néhány fennmaradt litografált jegyzete, valamint a tanítványai által feljegyzett kísérletei alapján kaphatunk képet Eötvösről a tudósról és tanárról. Logikusan felépített, gyakorlati ismeretekkel és kísérletekkel egybekötött előadásai mélyreható analitikus látásmódot tükröznek.
A kevéssé tagolt jegyzetekben elmélyülve az olvasó ma is betekintést nyerhet a kísérleti fizikába, a didaktikusan felépített óravázlatokból pedig egy tankönyv alapja körvonalazódik.
A közelgő Eötvös-év alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián január 14-én nyíló kiállításon az egyetem névadójának több találmánya mellett a magyar tudománytörténet múltjához tartozó dokumentumok is láthatóak lesznek.
A könyvtár digitalizált tartalmai az egyetemi repozitóriumban, az EDIT-ben tanulmányozhatóak.
