A Szent István-renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus több éves együttműködést követően a Pannon Filharmonikusok számára írt zeneművének ősbemutatóját a szerző kérésére tartják a pécsi Kodály Központban. A Sirens’ Song (Szirének éneke) című műről a szerző elmondta: először egy vonósnégyes alapanyaga született meg, ehhez kapcsolódott egy koloratúraszoprán szóló, melynek alapszövege Joyce Ulysses című művéből készült, ezzel az első tétel zenei anyaga készült el.

Ezután kezdett Eötvös Péter Homérosz Odüsszeiájával foglalkozni, amelyben talán először bukkant fel a sziréntematika, majd innen jutott tovább Kafkához, A szirének hallgatása című írásához. Egy ebben található érdekes meglátás szerint van a sziréneknek az éneküknél is borzalmasabb fegyverük, a hallgatás.

Láttad már? Videó: Így készít zeneművet csempékre és lábosokra Eötvös Péter

A zenekari darab tele van a morajló, veszélyes tenger hangjával, ehhez kapcsolódnak különböző elképzelt, csak Odüsszeusz képzeletében létező hangok, így a valós, elképzelhető és a nem létező hangok keveredése képez egészen különleges hatást. A szerző számára a legfontosabb azt megjeleníteni, a szirének hogyan nem énekeltek, így a darab legvégén sikerült egy olyan hangzásképet létrehoznia Eötvös Péternek, amely nem csendből áll, hanem „a zenekar valami olyasmit csinál, amiről szinte nem is tudjuk első pillanatokban eldönteni, halljuk-e egyáltalán”.

A bő tízperces művet egy interjú követi: Eötvös Péter zeneszerző, karmester és Fazekas Gergely zenetörténész beszélgetésével betekintést nyerhet az érdeklődő az alkotás világába is. A Bartók Béla születésnapján zajló est másik részében a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művével tiszteleg a zenekar az egyik legnagyobb magyar szerzőre.

A pécsi Kodály Központban rendezendő online hangverseny ingyen követhető a zenekar honlapján csütörtökön este nyolc órától.

Kiemelt kép: Daniel Dittus