Folytatódott az a néhány éve indult kezdeményezés, amelynek keretében leendő építészek gondolják újra Szentendre egy-egy helyszínét. Ezúttal a város hét pontjáról fogalmazták meg gondolataikat lehetséges középületekről. A legizgalmasabb elképzelések terveiből és makettjeiből február 26-ig látható kiállítás a Fő téri Képtárban Szentendre KÖZÉPen címmel.
A Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) immár harmadik alkalommal működött együtt egyetemi tanszékekkel és ad most helyet annak a tárlatnak, amelyben a BME Építészmérnöki Kar közel 250 másodéves hallgatójának legizgalmasabb munkái közül látható mintegy harminc.
A fiatalok számára az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogyan lehet a különleges múlttal, hatalmas kulturális hagyományokkal és értékkel rendelkező Duna-parti város egy-egy pontjára megálmodott középületet beilleszteni a város örökségébe. Erre hívta fel a figyelmet Golda János Ybl-díjas építész, az Építész Mester Egylet elnöke, amikor a február 4-i megnyitón úgy fogalmazott: magának Szentendrének is különböző léptékű történetei vannak, hiszen megtalálható benne a nagy történet, a táj, a Duna, a Bükkös-patak, a gyönyörű táji környezetben letelepülő ember. És ide tartoznak őskori, ókori történetei, majd a középkori alapokon, a török hódoltság után kibontakozó újkori barokkos, nagyon gazdaggá váló, részben balkáni, délszláv eredetű helyi kultúra, a kézműves-, kereskedő- és lakókultúra és életforma, majd az ebbe finoman beleszövődő történet, az itt alkotó, saját környezetüket megértő, arra reflektáló művészek világa. Ám az egymásra rétegződő történetek szétszakadoztak, s jött egy negyedik, a 11-es úté, amikor a művészeti fellendülésre rátelepedve az aczéli kultúrpolitika jelentős fejlesztést hajtott végre. Elkerülő utat, lakótelepet, megyei művelődési központot és könyvtárat épített, s ezzel skanzenizálta a belvárost, megduplázta a lakosságszámot, Budapest alvóvárosává tette a környéket.
„A diákok nagy szabadságot kaptak, de igyekeztünk azt a nézőpontot átadni, hogy ezek akkor lesznek hiteles alkotások, ha a helyi kulturális szövetbe is beleilleszkednek, nemcsak a téri szövetbe” – ezt már Bartha András Márk, a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszékének adjunktusa mondta el a Kultúra.hu-nak.
Ebben segítették az építész hallgatókat a helyi mentorok – köztük helytörténész, régész, könyvtárigazgató, turisztikai szakember –, akik a hét megálmodott középület – az elképzelt Balkán-ház, Művészeti iskola, Kerékpáros és evezős szálláshely, Castrum látogatóközpont, Ökoház és közösségi kert, Fiatal Művészek Alkotóháza, Gyerekkönyvtár – funkcióinak és környezetbe illesztésének kérdéseire próbáltak választ adni.
A fiatalok emellett bemutathatták ötleteiket arról is, hogyan képzelnek el egy lehetséges könyvolvasó pavilont, egy piacot a Bükkös-patak partjára, egy szabadtéri színpadot és egy védőtetőt a Castrum-romok fölé.
A kiállítás február 26-ig látható a Szentendrei Képtárban. A hallgatók munkáiról a tanszéki honlapon találhatók további információk.
Fotók forrása: FMC
