Az épületegyüttes nemcsak az épített örökséget mutatja majd be, hanem az 1920 és 2000 közötti Erdély és a Partium hagyományát és kultúráját, mindennapi életét is a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig. A közleményben felidézték: már az 1990-es évek végén megfogalmazódott az igény, hogy a Skanzennek be kell mutatnia a határainkon túli magyarság népi építészetét és életmódját. Az elmúlt tizenöt évben intenzív kutató- és terepmunka, valamint gyűjtés zajlott, amelynek eredményeként több százmillió forint értékben sikerült pusztuló épületeket, műtárgyakat megmenteni. ?Már elkészült az épületjegyzék és telepítési terv várja, hogy elindulhassanak az építési munkálatok? ? emelték ki.
A fejlesztés eredményeként az első olyan komplex állandó kiállítás épül meg Magyarországon, amely Erdély és a Partium épített, tárgyi és szellemi örökségét csaknem egy évszázadon átívelő időszakban mutatja be, a magyarországi múzeumok közül a legnagyobb összefüggő tárgyi, szöveges, fénykép- és filmadatbázis összegyűjtésével.
Az intézmény közölte: az Erdély tájegység a 103 ezer négyzetkilométeres terület 16 legjellegzetesebb földrajzi egységét a Szilágyságtól a Kalotaszegen, a Gyimesen keresztül, Háromszéktől Moldváig 21 portába sűrítve, áttelepített vagy hiteles másolatként felépülő épületekkel fogja bemutatni. Az épületegyüttesben szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena, tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális, életmódbeli sokszínűségét.
A közleményben olvasható, hogy a kormány 2017-ben 1,9 milliárd forintot szán a projektre, így hamarosan elindulhat a szükséges területek felvásárlása, a kiszolgáló infrastruktúra létrehozása, az első épületek alapozása, közben pedig folytatódhat a tárgyak és épületek kutatása, megvásárlása, hazaszállítása és restaurálása.
Forrás: MTI
Fotók: Wikipédia/Szentendrei Skanzen Facebook-oldala
