Megörökítette az erdélyi értelmiség színe-javát.
Képsorozatot készített a sokszorosan üldözött, kisebbségi szombatosokról az azóta elsüllyesztett Bözödújfaluban.
Legutóbbi kiállítása 2019 őszén a budapesti Artphoto Galériában volt. Ekkor készült interjúnk itt olvasható.
Névjegy
Zsidó családban született, édesanyja és húga a holokauszt áldozata lett Auschwitzban. Édesapjával nagy megpróbáltatások árán menekült meg. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. Közgazdasági karon szerzett diplomát 1950-ben.
Az Új Út, a Dolgozó Nő, a marosvásárhelyi Művészet, majd az Új Élet munkatársként riportokat, fotóelméleti és fotóesztétikai cikkeket írt, később A Hét, a Korunk, a Művelődés és több napilap munkatársa volt. Foglalkozott a hazai fotóművészet történeti hagyományaival. Feldolgozta Orbán Balázs száz év előtti fényképfelvételeit, restaurált fotóiból kiállítást rendezett. Feldolgozta és kiadta Teleki Samu jeles erdélyi Afrika-kutatónak a múlt század második felében készült fényképfelvételeit.
Portrésorozatot készített többek között romániai magyar írókról és képzőművészekről. Önálló kötetei: Régi zsidó temetők művészete (1980); Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről ( 1993); A túlélés műhelyei (2009).
Többször szót emelt egy korszerű fotómúzeum felállításáért.
1988-ban áttelepült Magyarországra, cikkeit 1992-ig a Magyar Nemzetben publikálta.
2020 március 23-án, 90 évesen hunyt el.
