A veszprémi várhegyen magasló kővárat a 13. században említik először okiratban, ám már Géza fejedelem és Szent István korában elkezdték építeni. A mohácsi csatavesztés után a végvári rendszer tagjaként megnövekedett a jelentősége. A háborús idők elmúltával az egyház hódította meg a területét, egyetlen utcáját többségében barokk szakrális épületek szegélyezik. Az érseki palotában őrzik a királynék jótékony célra felajánlott koronázási ruháiból készült miseruhákat. A királynék koronázását Gizellától Zitáig mindig a veszprémi püspök végezte, ezért nevezik Veszprémet a királynék városának. A püspök hagyományosan nem a király koronázásával egy napon, hanem a következőn érintette meg a koronával a királyné vállát, kivéve Sisit, aki Ferenc Józseffel egy napon nyerte el a magyar királyné címét.
A vár északi csücskében Szent István és Gizella szobrával találkozhatunk, amelyeket 1938-ban, István halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából készített Ispánky József. A szoborpár mára a város szimbólumává vált.
A Szaleziánumban látogatóközpontot alakítottak ki: az egyházi kincsek megtekintésén túl üvegpadlós gyógynövényszobában is sétálhatunk és barokk falfestményekben is gyönyörködhetünk az épületben. A szakrális értékek sorát a várban felépült templomok is gazdagítják. A Szent Mihály-bazilika, amelyet Gizella királyné alapított, hazánk legrégebbi püspöki székesegyházának alapjain áll. Román kori altemploma a 11. századból, gótikus szentélye a 14. századból való. Jelenlegi, neoromán formáját az 1907 és 1910 közötti átépítés során nyerte el.
A Gizella-kápolna hazánk legrégebbi magánkápolnája; bizánci eredetű falfreskói, boltozatának zárókövei egyedülállók.
A Szent Imre piarista és helyőrségi templomot a 18. században ide települt piaristák építtették. Itt, a barokk kanonoki épületben található a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény is.
A veszprémi vár egyik legmagasabb építménye a 48 méter magas Tűztorony. Középkori alapokra épült, jelenlegi formáját az 1810-es móri földrengés után nyerte el, amikor az erősen megrongálódott tornyot barokk stílusban újjáépítették.
A Hősök kapuját 1939-ben, az I. világháborúban elesettek emlékére avatták fel. Manapság az 1848–49-es szabadságharc, a II. világháború és az 1956-os forradalom veszprémi hősei előtt is tiszteleg vele a város.
A veszprémi vár a történelmi és szakrális emlékek bemutatásán túl a város kortárs művészeti központjának is helyet ad. A Dubniczay-palota izgalmas időszaki kiállítások otthona. Pincéjében pedig a Tegularium, a több mint ezerkétszáz darabot számláló veszprémi téglagyűjtemény látogatható.
A Laczkó Dezső Múzeum már több mint száz éve mutatja be Veszprém megye történelmét, néprajzát és művészeti életét.
Alapításáról 1903-ban döntött a vármegye, ám az épület Medgyaszay István tervei alapján csak hosszas huzavonát követően, 1925-ben készült el a belváros szélén, az Erzsébet-ligetben. Laczkó Dezső geológus, piarista tanár, a múzeum első igazgatójának nevét 1990 óta viseli az intézmény, amelyhez hazánk egyik legkorábbi szabadtéri néprajzi kiállító helye, a Bakony Ház is tartozik.
Szintén Medgyaszay István tervei alapján, magyaros szecessziós stílusban építették a város színházát.
A már meglevő kaszinó és Korona Szálló épületeihez kapcsolódott, akkor még művelődési házként. Európa első betonból épült színháza 1920-ban vette fel Petőfi nevét. 1961-óta működik állandó társulattal, minden korosztály igényét kielégítő repertoárral.
A Petőfi Színház mellett, a Hangvilla modern épületében a Pannon Várszínház működik, a Kabóca Bábszínház pedig a legifjabb korosztály kedvence.
A veszprémi látképhez természetesen az 1937-ben, Folly Róbert tervei alapján elkészült Szent István-völgyhíd, ismertebb nevén viadukt is szervesen hozzátartozik. De a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkról is nevezetes a királynék városa.
Veszprém kulturális életének leghangsúlyosabb eleme azonban a zene. A Tánc Fesztiválja, a Rátonyi Róbert Operettfesztivál, a VeszprémFeszt és a Veszprémi Utcazene Fesztivál is gazdagítja a város pezsgő kulturális életét.
Nem véletlen, hogy a gerillaszobrairól ismert Kolodkó Mihály három veszprémi miniszobrának egyike Ödön, az utcazenész.
A másik szobor Ernőt, az őrt jeleníti meg, aki a város történelmi múltjának őrzője. 1944-ben rövid ideig a városban őrizték a Szent Koronát és a Szent Jobbot is, Ernő szobra erre is reflektál. A harmadik figura Leonóra, egy oroszlán hátán pihenő kislány: a királynék múltja általa kapcsolódik össze az állatkerti jelennel.
A város jelenleg javában készül arra, hogy 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosa legyen.
Nevezetességekben nem csupán Veszprém, hanem a környéke is igen gazdag.
1904-ben a városhoz közeli Balácapusztán kerültek elő római kori leletek. Az egykori Caesarianában egy villát és a gazdasági épületeit tárták fel. Falfestmények, mozaikpadlók, használati tárgyak sora került elő. Az egyik nagyméretű mozaikpadlót 1925-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították, ahol azóta is megtekinthető. Gránátalmák, mediterrán növények és állatok varázsolnak földközi-tengeri hangulatot a Bakony szívébe. Az ásatási terület állagmegóvó és felújítási munkák után nemrég nyitotta meg újból kapuit.
Sóly településen középkori kincsek várnak:
a sólyi református templom hazánk legrégebbi falusi temploma. Egy oklevél tanúsága szerint az egyetlen, amelynek alapítása közvetlenül Szent István királyunkhoz köthető. A közelben zajlott közte és Koppány közt a sorsdöntő ütközet, amely István győzelmével ért véget. A király a fogadalmának eleget téve kápolnát építtetett. A falu határában egy 18. századi papírmalom romjait is megtekinthetjük. Levéltárainkban több mint hatvan sólyi vízjellel ellátott egyházi vagy állami okiratot őriznek.
A közeli Öskü egyik dombján található a különleges kerektemplom.
A 11. században épült kápolnának eredetileg kúp alakú teteje volt, a jelenlegit a 18. században kapta. A 19. században a lakosságszám növekedésével a helyi gyülekezet kinőtte, ezért a falu új plébániatemplomot építtetett, a kerektemplom azóta kápolnaként működik. 15. századból származó kapujának kulcsát 1909 óta a veszprémi múzeum őrzi.
A Dunántúlon rendkívül ritka szélmalomból kettőt is láthatunk Tésen, az egyik ráadásul működőképes. A kör alaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes, kőfalazatú épület kúp alakú zsindelytetőzete körsínen forgatható, így a hat vitorlát mindig szélirányba lehet állítani. A nagyobb, két malomkővel őrlő 1840-ben, míg a kisebb, egy malomköves 1924-ben épült meg.
A haditechnika után érdeklődők is találnak érdekes célpontot a közelben:
Ferenc József rendelete alapján 1911-ben Hajmáskéren tüzérségi laktanyát adtak át. Területén Közép-Európa legnagyobb lőtere mellett többek között víztorony, iskola, templom, kórház, lovarda és színház is volt. Az épületek környezetét park és mesterséges tó is díszítette. A szovjet megszállás idején a laktanyákat lelakták, a mozdítható értékeket eladták, a megmaradt épületek azonban romjaikban is impozánsak.
Nyitókép: Shutterstock/Geza Kurka Photo Video
