Mióta foglalkozol zenéléssel?
Tulajdonképpen kisgyerekkorom óta. A szüleim észrevehették, hogy akad valami muzikális érzékem, ezért hál? Istennek ebbe az irányba terelgettek. Az első mérföldkő talán az volt, hogy a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolába írattak, ahol másodikban hangszert kellett választanunk. Nekem minden vágyam az volt, hogy dobolhassak. Mivel ilyen lehetőséget nem adtak az iskola zenei szempontból konzervatív falai, így megkérdeztem a családi tanácsot, hogy: ?akkor melyik a legnehezebb hangszer?? Ők meg balga módon azt felelték, hogy a hegedű. Innentől kezdve az egész rokonságnak a hangszer fülsiketítő visítását kellett hallgatnia.
A hegedűvel nem jöttünk ki annyira jól. Ő több gyakorlást igényelt, én meg gyors sikert, pedig a tanáromnál türelmesebb és jobb pedagógust nem is találhattam volna, de sajnos végül szakítanunk kellett. Ezért elég hamar lecseréltem a gitárra, amivel könnyebben el tudtam játszani a kedvenc dalaimat, ráadásul csajozni is jobban lehetett vele, így a kedvem is egyértelműen megjött a gyakorlásra. Aztán a gitár mellé már zenekar is dukál, így alakultak meg 12-13 éves korunkban az első zenekaraink, a méltán híres Konnektor, és a ?még méltánabbul híres? Conquistador. Miután pár éven belül mindenki megtalálta a zenei identitását, megalapítottuk az AWS zenekart, ami már 8 éve töretlenül működik, ugyanazzal a maggal. Ez az állandóság rendesen meghatározta az életemet.
És az AWS-ről mit érdemes tudni? Milyen stílusú zenét játszotok, miért érezted annak szükségét, hogy mellette elindítsd az erscht is?
Az AWS egy modern metál zenekar, amibe minden tag belerakja a szívét-lelkét, a saját megoldásait, az egyéni stílusát. 2015-ben igen nehéz újat alkotni, mert már akarva, akaratlanul belefutunk valamilyen plágiumba. De ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy ez csak a berögződéseink miatt nem sikerül, és majd pár év múlva jön valami olyan, amiről még eddig senki sem hallott. De ez már egy másik kérdéshez tartozik?
Ezen túl én úgy gondolom, hogy egy nagyon értékes zenekarban játszhatok, és a legutóbbi lemezünkkel megcsinálhattunk valami olyat az országban, amit eddig még más nem. Persze ez szubjektív, és aki anélkül csinál valamit, hogy szeretné, annak nincsen létjogosultsága. Boldog vagyok, hogy a legjobb barátaimmal együtt zenélhetek, és ha már nem érünk el innentől kezdve semmit, akkor is jó érzéssel tudom majd mesélni az unokáimnak ezeket az éveket. Mivel a zenekar már kezdetektől a keményebb zene irányába mozgott, és mivel én inkább a korai rockon, az akusztikus zenéken és az alteren szocializálódtam, így mindig születtek a zenekar stílusától teljesen eltérő dalok. Aztán már ott tartottam, hogy van több mint száz dalom, melyeknek egyikét se tudtuk besuvasztani a repertoárba, én meg semmiképpen sem akartam, hogy a fiókban maradjanak, így belevágtam a fejszémet egy szólólemez készítésébe.
Kikkel dolgozol most együtt?
Nekem a zenélés egyenlő a barátsággal. Ezért megkértem Roni barátomat, aki az AWS-ben is a dobosunk, hogy doboljon, Dzsí barátomat, aki jelenleg a Wellhelloban játszik, hogy gitározzon, és Gadolla Geri barátomat, akivel még 12-13 éves korunkban zenéltünk együtt, hogy basszusgitározzon. Így nem csak olyan zenészekkel játszhatok együtt, akik nálam sokkal jobban értenek a hangszerükhöz, hanem olyan barátokkal, akikkel az élet minden szegmensében jó együtt lenni!
Mi lenne az a cél, amelyet a Cseh Tamás Program segítségével el szeretnétek érni?
Egyikünk sem hitt ebben annyira, nem gondoltuk, hogy nyerhetünk. Úgy is megcsináltam volna ezt a lemezt, ha nem nyertem volna támogatást, csak úgy körülbelül 3-4 év alatt sikerült volna. A célom az, hogy megvalósítsam azokat a dalokat, azokat a gondolatokat, azokat az érzéseket, amiket én képviselek. Nem vágyom már arra, hogy ezzel hírnevet szerezzek, ilyen celebek sorába nincs is kedvem beállni. Azt akarom, hogy ezek a dalok megmaradjanak, és aki megtalálja benne a mondanivalót, vagy hatással tud rá lenni, ahhoz jusson el. Ha ez egy embert jelent, nekem már az is sikernek számít.
Mi inspirál? Mely zenekarok, zenészek voltak hatással rád?
Elég álszent kimondani támogatással a hátamban, hogy Cseh Tamás, de így van. Ő nem csak zenében, hanem életvitelben is követendő példa. Nekem teljesen mindegy, hogy ki milyen stílust képvisel, milyen zenét játszik, hova tartozik, kire szavazott. Ha az értékrendszere, a morálja, a személyisége egyenes, valamit tesz, hogy a világ jó irányba változzon, nem saját magát tartja szem előtt, számomra idol. Zenéről azért nem nagyon beszélnék, mert sok hatás ért, amik befolyásolták az ízlésemet, és a dalaimat. Sok mindenkitől tanultam valamit, sok zenekar volt rám rettentő nagy hatással. De most egyet sem tudnék kiemelni, ami a kedvencem lenne. Aki nincs tisztában minden stílussal, minden irányzattal, legalább érintőlegesen, az befásult, és ítélkezésre alkalmatlan. Ezért még most is próbálom bővíteni a tudásomat, és várom az új impulzusokat!
Hol látod az ersch-t egy év múlva?
Erre a kérdésre nem tudok érdemlegesen válaszolni, mert sajnos nem vagyok parafenomén. Mindenesetre mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy jó zenét csináljunk, és minél több zeneszeretőhöz eljusson a hangunk. Hamarosan érkezik az első dalunk, és az első klipünk, és reméljük szeretni is fogják!
