Jól halad a hosszú évtizedekig elhanyagolt Citadella felújításának előkészítése. A munkálatok során a Gellért-hegyen egykor állt csillagvizsgáló falmaradványait, egy értékes, első világháborús ágyútalpat, kelta, római és török kori érméket és kerámiákat találtak.
A Citadella és közvetlen környezete kiemelt kormányzati beruházás keretében újjászületik a következő években. A felújítással sok évtizedes adósságot törlesztenek, hiszen Budapest turisztikailag kiemelt, legszebb panorámájú pontján ma a világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok uralkodnak. Az erőd és környezetének megújítását Fodor Gergely kormánybiztos irányításával a Várkapitányság végzi.
A fejlesztés előkészítése során számos izgalmas történelmi emléket hoztak felszínre a szakemberek.
A régészek megtalálták az 1815-ben József nádor kezdeményezésére készült, kéttornyú egyetemi csillagvizsgáló falmaradványait. A Gellért-hegyen felépített Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított, de szerepét csak ötven éven át tölthette be, 1870-ben lebontották.
„A mostani feltárások során a déli alapfalak részleteit megtaláltuk, a Csillagda keleti tornyának helyét pedig a mai napig jelzi a csillagászati meridián. Így most már pontosan megállapítható, hogy hol helyezkedett el egykor a csillagvizsgáló” – mondta el Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti csoportvezetője.
A Csillagda alapjai mellett első világháborús légvédelmi ágyútalpat is találtak a régészek.
A lelet pontos meghatározásába bevonták a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértőit. Az Osztrák–Magyar Monarchiában készült eszközből mindössze négy-öt található Európában, közülük a mai kutatások szerint a most megtalált szerkezettel együtt kettő van Magyarországon.
Az 1250 kilogramm tömegű ágyútalp a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerül. „A Citadellán megtalált, ritkaságnak számító ágyútalp csavarjai is épségen megmaradtak, így a lelet igen értékesnek számít. Az ágyútalp „testvére” ma is megtekinthető a Hadtörténeti Múzeum előtt, az Anjou sétányon. Ezek ketten voltak itt egykor a Citadellán; öröm, hogy most már mindkettő előkerült a föld alól” – fogalmazott dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.
A régészeti feltárás során kelta időkből származó kerámiaanyagot, római kori éremleletet és török kori érmét és kerámiatöredéket is találtak.
Ezek mind a korábbi térrendezésekhez használt, feltételezhetően a hegy más részeiről idehordott földrétegekből kerültek elő. A munkálatok a Citadella belső udvarában található, második világháborús légvédelmi bunker elbontásával folytatódnak. A fejlesztések 2022-ig tartó első ütemében megszüntetik a méltatlan állapotokat, megújítják az erőd belső udvarát, rendbehozzák a külső falakat, és Budapest egyik legszebb közparkját hozzák létre. A második ütemben, 2023-ig az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos, vonzó és inspiráló állandó kiállítást valósítanak meg Aszabadság bástyája címmel. A cél az, hogy az épület és közvetlen környezetének rendbetétele után szerethető helyszínt adjanak vissza magyarok és külföldiek számár egyaránt. A fejlesztések eredményeként létrejövő új zöldfelületek, korszerű közösségi terek, kényelmet szolgáló infrastruktúra lehetőséget ad majd arra, hogy a látogatók hosszabb és tartalmasabb időt tölthessenek ezen az egyedi helyszínen, a főváros csúcsán.
Forrás és fotók: Várkapitányság sajtó
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
