Erwin Olaf teátrális és meghökkentő dizájnelemekkel tarkított, tökéletesen felépített kompozíciói mindennapi életünk esszenciáját ragadják meg. Formabontó stílusa mindig elevenünkbe vág, drámai vizuális és érzelmi hatást gyakorolva a befogadóra. A művész legtöbb képe grandiózus amszterdami műtermében készül díszlettervezők, sminkesek, fodrászok alkotta csapat közreműködésével. A gondosan berendezett enteriőrök a való világ egy szeletét ábrázolják. Olaf saját álomvilágát jobban szereti a valóságnál; képein a külvilág történéseit, illetve a társadalom által tabuként kezelt témákat fordítja le egyéni vizuális nyelvére. Fotói az élet azon részleteit jelenítik meg, melyekről nem beszélünk, átsiklunk rajtuk vagy szégyelljük őket; olyan dolgokat, melyeket nem könnyű dokumentálni. Első ránézésre úgy tűnik, mintha Olaf inkább egy színházi rendező lenne, mintsem fotográfus, de képei egy gondosan megrendezett film képkockáira is emlékeztethetnek.
A világhírű fotós 1959-ben született Hilversumban, jelenleg is Hollandiában él, Amszterdamban. Karrierje elején Robert Mapplethorpe, Helmut Newton és Joel-Peter Witkin pártfogását élvezhette. A stúdiófotózást vegyítve a fotóriporterkedéssel 1988-ban lépett a nemzetközi művészeti színtérre, ekkor nyerte meg Sakkbábúk (Chessmen) című sorozatával a Fiatal Európai Fotográfusok versenyét. Az ezt követő évben a kölni Ludwig Múzeum rendezett kiállítást képeiből. Olaf már 1987-ben elkezdett filmezéssel is foglalkozni, mely azóta ugyancsak meghatározó médiuma művészetének. Filmjei és fotói gyakran párhuzamos történeteket mesélnek el; sorozatait a kiállításokon a hozzájuk készült kisfilmekkel egészíti ki, hogy erőteljesebb hatást érjen el. Az elmúlt években Olaf mozgóképei bejárták a világ vezető múzeumait és filmfesztiváljait egyaránt. Számos nemzetközi művészeti díjjal tüntették ki, többek között 2006-ban a Nemzetközi Colour Díjjal az Év fotográfusa kategóriában. 2008-ban az USA Lucie Díját, 2011-ben pedig Hollandia legnagyobb művészeti elismerését nyerte el, a százezer euróval járó Johannes Vermeer Awardot. Munkái számos jelentős múzeumban megtalálhatóak, a magángyűjtők pedig egy-egy fotójáért sokszor tízezer dollárnál is többet adnak. Hollandia legismertebb fotográfusaként ő készítette az ünnepi portrékat Máxima hercegnőről, a trónörökös negyvenedik születésnapján.
Erwin Olaf kifinomult és provokatív stílusa meghódította a reklámvilágot is, a kilencvenes évek óta a legnépszerűbb reklámfotósok között tartják számon. Nevével fémjelezve a Diesel Jeans és a Heineken világméretű kampányokat indított. A Louis Vuitton divatcég egy portrésorozatot rendelt tőle az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével, valamint a luxusdivatcég, a Bottega Veneta is az ő műveit használta fel reklámanyagaiban 2012-ben.
A MODEM látogatói október végétől nyerhetnek betekintést a holland fotográfus sajátos világába, elsősorban az elmúlt évtizedben készült sorozatain keresztül. A tárlaton válogatást láthatnak az érdeklődők az Alkony, a Pirkadat, a Bánat, a Bánat-portrék, a Kulcslyuk illetve a Berlin sorozatokból; a fotókat a sorozatokhoz tartozó installációk és videók egészítik ki. A kelet-európai régióban a debreceni modern és kortárs művészeti központ az első kiállítóhely, amely ilyen széles válogatást mutat be Erwin Olaf életművéből. A kiállítás része a DACS - Hollandia, királyság! elnevezésű országos rendezvénysorozatnak is.
A kiállítást 2014. október 25-én, szombaton 17 órakor Gajus Scheltema, a Holland Királyság budapesti nagykövete nyitja meg. A megnyitó keretében A megnyitón a Hágai Fotóművészeti Múzeum vezető kurátora, Wim van Sinderen beszélget Erwin Olaffal.
Az első tárlatvezetést Kukla Krisztián, a MODEM igazgatója tartja a kiállításon október 26-án, vasárnap 16 órától.
