Két opera, három operett csalogatja majd szeptembertől a teátrum falai közé a zenekedvelőket. A gálán a Kodály Filharmonikusok s kiváló énekesek szólaltatják meg A varázsfuvola és a Bánk bán jól ismert dallamait, és természetesen a zenés évadkezdés programja, a Ravenna Fesztiválra meghívást kapott operettek, A víg özvegy, A denevér és a Marica grófnő egy-egy részlete sem hiányozhat az est kínálatából.
A színészek meglepetés műsorszámokkal, dalokkal, versekkel, monológokkal készülnek. Lesz, aki gitárt ragad, lesz, aki kedvenc fodrászával perdül táncra, sőt a szünetben a nézők társaságát keresik majd. Kedvenceivel a folyosókon és a büfében beszélgethet a közönség.
Krajcsi Nikolett és Vranyecz Artúr, a gála műsorvezetői könnyed, a készülő előadások terveit, elképzeléseit firtató beszélgetésekre invitálják meghívott vendégeiket. Alkotókat, akik színészként, rendezőként vagy épp dramaturgként érkeznek majd Debrecenbe, közös munkára a Csokonai társulatával.
A színház megújult arculattal, a hős mítosszal felvértezve indul neki a következő évadnak. A látványvilág egyes elemei a gálán is bemutatkoznak ? írják az oldalukon.
ORBÉLY SZILÁRD: AKÁR AKÁRKI
A költői nyelvezetű drámai szöveg a moralitásdrámák középkori hagyományát támasztja föl. A válságba jutott fogyasztói társadalom torz tükrét tartja elénk. Ebbe belenézve nem magunkat látjuk, hanem Akár Akárkit, egy olyan tömegembert, akinek nem lévén más lehetősége, saját testét dobja piacra. A darab a jelenkor erkölcsi és morális válságát tárja föl a brechti elidegenítés módszertanával.
HUBAY MIKLÓS: TÜZET VISZEK
Soós Imre villanásnyi életét a szélsőségek kiszámíthatatlan játéka határozta meg. Szegényparaszti családból származott, de tehetsége a libalegelőről szempillantás alatt a Karlovy Vary-i filmfesztiválra röpítette, ahol a Ludas Matyi címszerepéért elnyerte a legjobb férfialakítás díját. Rómeót játszott a Csokonai Színházban, Bíró Mátét Fábri Zoltán Körhintájában, huszonnégy évesen pedig Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Aztán mintha mindenki megfeledkezett volna róla, hirtelen érdektelenné vált azok számára, akik percekkel azelőtt még istenítették. A siker mulandósága, az önmagába vetett hit elvesztése a halálba sodorta Soós Imrét: 1957. június 20-án feleségével, dr. Perjési Hedvig orvosnővel együtt öngyilkosságot követett el. Hubay Miklós darabja Soós Imre sorsából kiindulva mutat be egy olyan társadalmat, amely pillanatok alatt képes embereket elfelejteni, kirekeszteni magából, majd gyorsan pótolni őket valaki mással. Olyan világot láttat, mely betegnek gondolja azt az embert, aki más, aki érzékenyebb, mint a többi. Pedig épp ezek az emberek hordozzák magukban a szabadság, a változás, az új utak megtalálásának lehetőségét.
JOHANN STRAUSS: A DENEVÉR
A történet szinte minden szereplő számára egy másik élet csábítását kínálja. Alfréd Rosalinda ágyában szeretne lenni. Rosalinda, ha már a dolgok így alakultak, kicsit gátlástalanabb szeretne lenni. Feltölti a Falke hozta magyar grófnői jelmezt, és vérbő, titokzatos asszonynak reméli magát. Adél énekesnő szeretne lenni, tehát színésznőnek adja ki magát. Eisenstein, a kerület ?kakasa? egy pipiskedő polgár, aki talán márkiként lenne boldog, úgy is mutatkozik be. Frank, a fogházigazgató pedig mint francia lovag szerencsétlenkedik a francia nyelvvel magasabb státusra vágyva. Itt van még a nadrágszerepek egyik leghálásabbika, Orlovszky herceg, aki a maga kozmopolita spleenjében és felületes műveltségével időnként magáról sem tudja tán, fiú vagy leány szeretne-e lenni inkább. Mindenki más álmodik egy kicsit, most van itt tehát a repülés ideje, most kezdődik a felejtés éjszakája, amikor mindenkit meglegyint valami csiklandó lehetőség.
Forrás és fotó: csokonaiszinhaz.hu
