Egy dúsgazdag arisztokrata család műgyűjteményének pompás darabjait tárja látogatói elé a kiállítás. Egyedülálló műfaji sokoldalúság jellemzi a kollekciót; a csillogó ötvösműveket, ékszereket és díszfegyvereket pazar textíliák - többségükben előkelő főúri viseletek -, továbbá nagyméretű, egészalakos képmások egészítik ki, amelyek az Esterházy-család korai történetének jeles alakjait ábrázolják. A kiállított művek többsége a 16-17. században készült. Alkotóik - többek között a nürnbergi Hans Petzolt, az augsburgi Drentwett művészcsalád tagjai, s a korszak nagyhírű magyar ötvösei - méltán sorolhatók az európai manierista és a barokk iparművészet legkitűnőbb mesterei közé.
A kiállítás azonban nem csupán gyönyörködtetni, elkápráztatni kívánja közönségét. Az egyes műalkotások bemutatása, exponálása során mintegy végigvezetik a látogatót a kincstár történetén; a kezdetektől a 20. századig. Ebben az összefüggésben kapnak különös hangsúlyt az Esterházy családnak azok a prominens személyiségei, akik a família vagyonát, rangját megalapozták, s akik a 17. században kiemelkedő szerepet töltöttek be Közép-Európa politika- és hadtörténetében. Róluk és a velük kapcsolatban álló jeles kortársakról egykorú portrék (rézmetszetek, illetve azok reprodukciói) fognak szerepelni a műtárgyakat kísérő gazdag illusztrációs anyagban.
A hasonló jellegű és összetételű európai műgyűjtemények többségétől eltérően, az Esterházy-kincstár története nem zárul le a barokk kor nagy formátumú személyiségeinek működésével. Ellenkezőleg, részint tovább gazdagodik: viszonylag kis számú, ám jelentős művekkel gyarapodik a 19. században - főként Esterházy Pál Antal (1786-1866) közéleti és diplomáciai pályafutásával összefüggésben.
Az Esterházy-gyűjtemény az 1949-es leletmentés után került a múzeumba, sérülten, a budai Tárnok utcai Esterházy-palota lebombázott romjai alól. A tárgyak helyreállítása az 1950-es években kezdődött meg. Az Iparművészeti Múzeum a kismartoni Esterházy Alapítvánnyal együttműködve állítja ki a kollekciót. A tárgyak közül 22 Ausztriából, a fraknói vár kincstárából érkezik Budapestre. A tárlat rendezői arra törekednek, hogy az anyag összeállítása révén érzékeltessék a gyűjtemény kialakulásának fontos korszakait. Így végigvezetik a látogatók a kincstár történetén a kezdetektől a XX. századig, az egykori metszetábrázolások és szöveges információk segítségével pedig felidézik a gyűjtemény történeti vonatkozásait is - írták a szervezők.
Szilágyi András, a kiállítás kurátora elmondta, hogy csaknem fél évszázada próbálják helyreállítani a restaurátorok a II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett kincstár legkiemelkedőbb darabjait, amelyek a szakértők munkájának köszönhetően eredeti szépségükben tündökölhetnek majd a kiállításon. A restaurált kincsek közül sokat, például az ékkövekkel díszített török díszbuzogányt, most láthatja először a nagyközönség.
E. Nagy Katalin restaurátor ismertetése szerint a textilműhelyben a múzeum raktáraiban őrzött, a XVI-XVII. századból származó 9 viselet, 3 nyereg, több íj- és nyíl-tegez, valamint lótakaró újult meg erre az alkalomra. A kiállítás anyagában több különlegesség is található, így látható lesz például az a két évig restaurált esküvői dolmány, amit herceg Esterházy Pál nádor viselt 1682-ben, amikor Thököly Évával házasságot kötött. A mátka bársony, korallgyöngyökkel kivarrt szoknyája és ingválla szintén a tárlatot gazdagítja. A műtárgyak egy része török munka, de spanyol és olasz viseletek is szerepelnek köztük.
A szakember elmondta, hogy a történeti kor felderítése után, az öltözetbe szinte "belebújva" következtetnek a készítés technikájára, ezt követik az anyagvizsgálatok, az állapotfelmérés, csak ezután kezdődhet meg a textil restaurálása. A viseletek a második világháború alatt megrongálódtak, szinte ásatási anyagként kerültek a múzeumba 1949-ben - tette hozzá.
Az ötvös restaurátor-műhelyben szintén az utolsó simításokat és a tisztítási munkálatokat végzik néhány páratlan ötvösművön: az ékkövekkel díszített török buzogányon, az Átváltozások című Ovidius-mű jeleneteivel díszített elefántcsont-agyaron, drágaköves és zománcdíszes ékszereken, valamint a kiállítás jelképén, az Esterházy-díszpajzson. Szilágyi András elmondta, hogy a kiállítás alkalmából 70-80 felbecsülhetetlen értékű ötvösmű lesz látható, ezek közül csaknem ötven újult meg a restaurátorok munkájának eredményeként, így például egy, Szapolyai János magyar király által készíttetett díszserleg.
A kiállítás látogatható: 2006. december 12. - 2007. január 12.
A kiállítás helyszíne: Iparművészeti Múzeum, Budapest, IX. Üllői út 33-37.
(Múlt-kor/MTI)
