A magyar helyesírás szabályai kiadvány tizenkettedik kiadását érhette meg, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében mutattak be szeptember 3-án. A szép számmal összegyűlt közönséget először Lovász László, az MTA elnöke köszöntötte. Beszédében az új kiadásba fektetett energiát és ?sok ember sokévi áldozatos munkáját? emelte ki először. Majd a nyelvvel, mint közvetítő közeggel kapcsolatos nézeteit osztotta meg, ugyanis számára, mint matematikusnak a ?leírt és beszélt nyelv a gondolatokat közlendő környezetet? jelenti. Kifejtette, hogy szíve ügyének tekinti a magyar természettudományos szakmai nyelv fejlesztését, valamint ? a mindenkori MTA elnökök nevében is ? a magyar nyelv ápolását.
Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a köznevelésben dolgozók hivatása és egyben küldetése ?a nyelvhelyesség, a szép magyar beszéd? oktatása, amely már a bölcsödében kezdetét veszi. ?Minden területen fontos az írásbeli kommunikáció, az anyanyelv szabályainak megfelelő pontos és egyértelmű alkalmazása, ennek természetesen egyik eleme a helyesírás pontosságának ismerete? ? folytatta köszöntőjét. A helyesírás szabályai átadásának kötelezettsége mellett a pedadógusokkal szemben megengedő gesztust tett, ugyanis az iskolai számonkérésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy legalább két éves türelmi időt kapnak, hogy megfelelő idejük legyen átállni az új szabályzati előírásokra.
Réffy Balázs, az Akadémiai Kiadó vezérigazgatója ?a nemzeti önazonosságot jelentő anyanyelv alapvető fontosságú műveként? aposztrofálta A magyar helyesírás szabályainak kiadásait. Majd az Akadémiai Kiadó érdemeire tért rá: szerinte ?világviszonylatban is az egyik legpatinásabb cég? a kiadó, ha történetét, kiadott köteteinek a tudományos életben betöltött fontosságát tekintjük. Beszédében ? csatlakozva az MTA elnökéhez ? a magyar tudományos nyelv fenntartását és fejlesztését jelölte ki a kiadó, illetve annak kiadványainak legfontosabb céljaként.
A beszédeket követően a kiadványt bemutató, kétszer tizenöt perces előadások következtek, Prószéky Gábor és Keszler Borbála, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó bizottság elnöke és korábbi elnöke szólaltak fel. Prószéky a helyesírás intézményét társadalomtudományi vonatkozásban vizsgálta: a helyesírás szabályai meglátása szerint mesterséges, tanult normák, melyek ?korlátozzák az egyént, és meghatározzák annak az egyénnek a cselekvését egy adott szituációban.? S ezzel kapcsolatban látja azt az összefüggést is, mely szerint aki nem használja helyesen ezeket a normákat, stigmatizálódik az őt körülvevő közösség szemében ? ez véleménye szerint független A helyesírási szabályzat kiadványaitól.
Keszler Borbála előadása gyakorlatiasabb területekre összpontosított: az új kötet létrejöttének kronológiáját ismertette, illetve a legfontosabb változtatásokat a tizenegyedik kiadáshoz képest. Ide sorolta a szabályok megfogalmazásának pontosítását, azok enyhítését, illetve ? amely talán a leglátványosabb változás ? a tulajdonnevek írásának legújabb szabályait. Például a képzőszerű utótagok esetében azokat nem az egyszerűsítés elvének megfelelően kell írnunk: az ésszerű észszerűvé válik, a Bükkel Bükk-kel. A tulajdonnevek összevonását is említette, mint például a napéjegyenlőség, mely a legújabb kiadványban foglaltak szerint nap-éj egyenlőségként íródik. Valamint a szabályzat igyekszik jobban illeszkedni a kiejtéshez: a bura búraként, az árboc árbócként, az email ímélként szerepel a legújabb szabálygyűjteményben.
Az előadók is hangsúlyozták, melyet a laudálók elmondtak az új kiadvánnyal kapcsolatban: az elődjével ellentétben igyekszik sokkal egyszerűbben, szabatosabban kezelni a helyesírási szabályok alkalmazását a mindennapokban.
Fotó: Csákvári Zsigmond
