Nyáron 4000 éves megalit építményt fedeztek fel Spasskaya Luka-nál, a közép-oroszországi Ryazan térségében. Az építmény, amit a régészek szerint szentélynek emeltek, egy dombon áll, az Oka és Pron folyók torkollatánál. A feltárt helyszín egy hét méter átmérőjű kör, fél méter vastag, egymástól fél méternyi távolságban álló oszlopokkal szegélyezve. A kör közepén egy négyszögű üreg található. A fából készült pillérek nem maradtak fenn, de a lyukak, amelyben álltak tisztán láthatók. Jónéhány méterrel keletre egy újabb oszlopot ástak ki, és három éve délre is találtak egyet. A régészek feltételezik, hogy egy második körgyűrű is övezte a szentélyt. Két oszloppár egy kaput alkot, amelyen keresztül nyáron a naplemente látható. Az egyik pillér mutatja a felkelő Nap helyét. Az építmény szerkezete arra ösztönözte a tudósokat, hogy hipotéziseket állítsanak fel annak asztronómiai szerepéről. Minden bizonnyal vallásos rituálék céljából építették.
A középső lyukban apró agyagedényt találtak, finom, vizet jelképező hullámvonalakkal és stilizált napsugarakkal díszítve. E leletről megállapították, hogy bronzkori eredetű, láthatóan a dél-eurázsiai törzsek kézművesmunkáira emlékeztet. Hosszú csontok és fogak töredékei kerültek elő a szentélyen kívüli lyukak egyikéből. Ezeket áldozati maradványoknak vélik, de nem zárható ki, hogy a nagy vermeket temetkezésre használták: a központi üreg alján szerves maradványokat fedeztek fel - a csontok lebomlását a régészek a helyi talaj sajátos tulajdonságaival magyarázzák. Ezek talán egy halála után megszentelt törzsfőtől származnak.
Az ősi folklórban nemcsak a természet, de az emberi élet elképzelése is ciklikus volt. A Nap- és Holdimádat a termékenységi kultuszhoz kapcsolódtak, és a mitológiai lánchoz élet és halál között. Számos sír található Stonehenge-nél és Avebury-nél is - Európa leghíresebb körszentélyeinél. A köralakú építmények a Teremtés ősi legendáiból erednek. A kör - mágikus geometriai alakzat, kezdet és vég nélkül - az örökkévaló és a végtelen szimbólumának számított. Több temető is található Spasskaya Luka környékén. A népvándorlás korában finnugor törzsek érkeztek ide. Érdekes módon egyetlen sírjuk sem zavarja meg az ősi csillagvizsgálót, és ez azt sugallja, hogy tudtak az építmény szakrális jelentőségéről.
A ryazani szentély egyedi műemlék. Találtak hasonló építményeket a dél-orosz sztyeppéken és az Urálon túl is, de azok kevésbé jellegzetesek és kevés tárgyi lelettel szolgáltak. - Nem lehet vérrokonság a Stonehenge-et és a Ryazan-i szentélyt építő népek között - szögezte le az ásatás vezetője, Ilya Akhmedov, a Moszkvai Történeti Múzeum Régészeti Műemlékek Osztályának vezetője. - Az utóbbi egyértelműen a délkelet-eurázsiai sztyeppékről bevándorló csoportok hatását mutatja.
