A 8000 éves oltáron a környék őslakosai az isteneiknek mutattak be termény-áldozatot. Az oltárt a múlt héten egy 13 méter magas, és 140 méter átmérőjű sírdombban fedezték fel. A Kapitan Dimitrievo falujához közeli, Szófiától alig 100 kilométerre délkeletre fekvő halomnál egy kő- és rézkorszak-beli település több nyomát is fellelték.
"A település, melyhez az oltár is tartozott, i. e. 6000 körül virágozhatott" - nyilatkozta Vaszilij Nyikolov, az ásatás vezetője. "Az i. e. ötödik és hatodik évezredben ez a terület volt Európa szíve" - tette hozzá a régész. "Az itt élők Európa első földművesei közé tartoztak."
Az oltár a földben 1,85 méter mélyen található, és három lépcső vezet a henger alakú lyukhoz, ahol az áldozati szertartásokat végezték. "Az oltár henger alakú része a Földanya méhét szimbolizálja" - közölte még Nyikolov. "A vallási szertartásokat - általában ételáldozatokat - a bőséges termés reményében mutatták be az isteneknek."
A domb legkorábbi neolitikus részében a régészek felfedeztek egy fából és agyagból készült három szobás hajlékot, egy gabonaraktárat és egy boltozatos tűzrakóhelyet. "Nincs még egy ekkora oltárról tudomásunk Európában" - mondta Nyikolov. "Ez a legnagyobb és a legrégibb, amit a földrészen felfedeztek."
