(MTI) - A szövetség jövőre lesz 60 éves, és alapítása óta nagyot változott a világ - hangsúlyozta köszöntőjében Darko Brlek elnök. Az első években az volt a feladata, hogy példát mutasson a politikusoknak a különböző kultúrák, nemzetek párbeszédében. "Ma a munkánk iránt ázsiai, afrikai, dél-koreai fesztiválszervezők, kulturális szakemberek érdeklődnek, örömmel dolgozunk velük is" - fűzte hozzá. "Jelenleg, amikor egész Európa pénzhiányban szenved, emlékeztetnünk kell a politikát, hogy nemcsak a bankszámlák gyarapítása, hanem a kultúra is szolgálja a társadalmat" - hangsúlyozta Darko Brlek.
Mint azt a tanácskozást előkészítő Hungarofest Klassz Zenei Iroda vezetője, Erdődy Orsolya elmondta, először a Liszt-évfordulót akarták témaként kitűzni, azután a zenei nevelésre gondoltak, de végül a regionalitási stratégiákat és kulturális együttműködéseket választották. "Kíváncsiak vagyunk arra, mely országokban és milyen eszközökkel kell a döntéshozókat arról győzködni, hogy a kultúra nem csupán kiadás, gazdasági hasznot is hozhat. Magyarországon mi még gyerekcipőben járunk, mert sokat kell beszélnünk azoknak, akik forrásokat teremhetnek" - vélekedett Erdődy Orsolya.
Be akarják mutatni - tette hozzá -, milyen nagy jelentősége van az együttműködésnek az anyagi hasznon túl, az EFA e tekintetben pedig a legjobb fórum. Erdődy Orsolya példaként említett egy kutatást, amelyet a Francia Fesztiválszövetség kezdeményezett, és amelyben a Klassz Zenei Iroda is részt vesz. Magyar szakértők - a Budapesti Kulturális Obszervatórium munkatársai - francia, spanyol és portugál kollégáikkal együtt próbálnak meg olyan paramétereket találni, amelyek alapján a különböző európai fesztiválok mértékadóan összehasonlíthatók. Ha ez elkészül, eszköz lehet, hogy az EU-nál lobbizzanak a szövetség vezetői a fesztiválok jobb finanszírozásáért.
A Francia Fesztiválszövetség által kezdeményezett kutatás részleteiről szombaton tartanak megbeszélést az EFA tagjai.
Erdődy Orsolya
Mint arra Erdődy Orsolya rámutatott, a szövetség egyébként nemcsak a tagországokra figyel, tavaly például rendeztek konferenciákat a hihetetlenül színes kultúrájú jugoszláv utódállamokban.
Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára előadásában emlékeztetett arra, hogy a lisszaboni szerződés 3. cikkelye a kultúra sokszínűségét emeli ki. Mint mondta, meg kell vizsgálni, hogy a régió, amelyben oly különböző hagyományok keveredtek, mivel járulhat hozzá e sokféleséghez. Ókovács Szilveszter a Duna TV vezérigazgatója arról beszélt, hogy szeptember elsején indul a Dun'Art kulturális csatorna, amely választ adhat azokra a kérdésekre, hogy nemzeti vagy nemzetközi műsort adjon-e a határokon túlra sugárzó köztelevízió, illetve, hogy csak az eseményeket regisztrálja vagy inspiráljon is.
Entz Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsadója az épített örökségben rejlő fejlesztő erőről szólt, Masát András rektor pedig a 10 éve alapított, európai kultúrdiplomatákat is képző Andrássy Egyetemet mutatta be.
Franz Patay, a Media Centre Vienna főtitkára a 2006-os bécsi Mozart-év gazdasági hatásairól tartott előadást, számokkal bőven illusztrálva. Felidézte, hogy a szervezés vezetésére 2003-ban kérték föl, s akkor öten kezdtek dolgozni, 2004-re már 22-en lettek, s amikor 2006 végén megszűnt az irodájuk, valamennyien magas presztízsű helyen kaptak állást. A 20 millió eurós állami forrásból és 1,2 millió szponzorpénzből gazdálkodó emlékév részeként 190 eseményt, koncerteket, operaelőadásokat, kiállításokat szerveztek. Alapelvük az volt, hogy ami a bécsieket érdekli, az a turistákat is vonzza, s összesen 175 ezer vendégéjszakát számoltak el. Végül egy több szempontú kutatással zárták le a munkát, amelynek tanúsága szerint minden hozzáadott - multiplikátor - hatás révén a bécsi Mozart-év 87 millió euróval jelentkezett az osztrák költségvetésben.
